Március végéig hó alatt maradhat a főváros

Olvasási idő kb. 1 perc

Elképzelhető, hiszen az időjárási adatokból tudjuk, hogy az elmúlt ötven évben, a telek háromnegyedén március 14-re tűnt el végleg a hó. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai azt mutatják, hogy elvileg az sem kizárt, hogy öt hónapon át hótakaró borítsa a fővárost. Valójában ez még soha nem történt meg. A leghosszabb hótakarós periódus időtartama Budapesten négyszer haladta meg az 50 napot, a csúcstartó 62 nappal az 1953/54-es tél volt.
Az 1953-2003 között vizsgált 50 évben átlagosan december 11-én alakult ki az első hótakaró. A legkésőbbi hótakarót pedig, március 31-én észlelték. A legtöbb hó az 1969/70-es télen esett le, amikor is több mint egy méter, egészen pontosan 108 centiméternyi hullott. Persze nem egyetlen nap alatt, hanem a téli hónapok során. A vizsgált 50 év leghavasabb hónapja 1969 decembere volt, összesen 66 centiméternyi lehullott hóval. A napi rekordot 1999. február 10. tartja, 28 centi hó hullott ezen a napon. Mindenki, aki azon a napon a fővárosban közlekedett emlékszik a káoszra. Gyakorlatilag megállt az élet, összeomlottak a mobilhálózatok, elakadtak a buszok, álltak a villamosok. Érdekes, hogy a legalább 70 centi havat produkáló telek utáni tél szinte kivétel nélkül hóban szegény tél következett. Várható tehát, hogy az idei gyakori havazás után jövőre hóban szegény telünk lesz.

(forrás: OMSZ)

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?