Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha van két olyan hang, amelyet csukott szemmel is felismerünk, az biztosan a kórházi szívmonitor csippanása és a félelemtől hevesen dobogó szívé. Ezeket akkor is értjük, amikor nem figyeljük, mi történik. A szívverés egy jel, amely egyszerűsége ellenére végeláthatatlan információt ad a külvilág számára. Sőt a test még az űrben sem tudja meghazudtolni önmagát.
A pulzus értelmezése túlmutat az élet és a halál, illetve a félelem és a nyugalom kérdésén. Ez egy kód, amelynek megfejtésével már hosszú ideje próbálkoznak a tudósok. A szív dobbanása által ugyanis sok mindent meg lehet tanulni, sőt megkockáztathatnánk, hogy a hozzáértők még talán jósolni is tudnak belőle. Például azt, hogy milyen hosszú ideig élhetünk.
Íme öt szívdobbanással kapcsolatos tény, amelyről talán még te sem hallottál!
Kétmilliárd szívverés egy emberélet
A legtöbb emlős szíve körülbelül egymilliárdot ver az élete során, legyen szó akár nyúlról vagy épp elefántról. A többi mellett van azonban egy óriási különbség köztük: a szívműködésükben. Abban, hogy amíg az ormányos emlős akár nyolcvan évig is elél, addig a nyuszi csak háromig. Bármilyen meglepő, ennek oka éppen abban áll, hogy a „heves szívvel élő”, parányibb élőlény ezt a egymilliárd szívdobbanást ki is meríti rövidke életévei alatt, szemben a lassú pulzusú elefánttal, amelynek ehhez az egymilliárdhoz hosszú-hosszú évtizedekre van szükség. Noha azt feltételezik, hogy egykor az ember szíve is épp ennyit vert, ma már ez nem mondható el, hiszen
a fejlődésünkkel a testünk motorja már több mint kétmilliárdig „számol” életünk végéig.
Előbb gyorsul a szívverés, és csak aztán jön a félelem
Tévhit, hogy a pulzus azért gyorsul fel, mert megijedünk. Éppen fordítva: a szívdobogásunk hevessé válása kelt bennünk félelmet. Egy lehetséges fenyegetés láttán ugyanis az adrenalin szétárad a szervezetünkben, ami még azelőtt is megtörténhet, hogy tudatában lennénk annak, amit látunk. Az agy megkapja az információt a szívverés felgyorsulásáról, és félelemként értelmezi.
Amikor szívből jön zene
A zenét előbb hozzuk összefüggésbe az aggyal, mint a szívvel, pedig igencsak különleges az együttállásuk. A zenét tényleg az agy „hallja” és dolgozza fel, de közben még a pulzus lelassulását is okozhatja. Ennek pedig nem más a magyarázata, minthogy
a hangfeldolgozás valójában ugyanazon az agyterületen, az agytörzsben kezdődik, amely a szívverést és a légzést is szabályozza.
A lassabb szívverések segítenek abban, hogy lelassuljunk a kedvenc zenénk hallatán.
Heves szívveréssel reagált Armstrong teste: hallgasd meg
Vannak azonban olyan helyzetek, amelyekben nemhogy lelassul, hanem ijesztő mértékben felgyorsul a pulzus. Mondjuk 150-re, mint Neil Armstrongnak 1969. július 20-án, akinek percenként ennyit dobbant a szíve, amikor az általa vezetett Eagle landolt a Holdon. Ez az érték az űrhajós akkori életkorának, egy átlagos 38 éves férfi maximális kapacitásának a 80 százaléka, amely valószínűleg azért következett be, mert az Apollo-11 parancsnoka hiába edzett éveket erre a pillanatra, az utolsó momentumban meglepetés érte. Az Eagle-nek ugyanis a holdpályáról a Hold felszínére való leszállását automatizáltan kellett volna végrehajtania, ám a számítógép túlterhelése miatt Armstrongnak át kellett vennie az irányítást. Az űrhajós intenzív edzéshez hasonlatos pulzusa később is elérte ezt a magasságot, részben a gyakorlatai alatt, és akkor, amikor
a Hold felszínen tett 10 perces sétája során mintákat gyűjtött és fényképeket készített.
Neil Armstrong szívverését itt tudod meghallgatni, milyen lehetett.
Lassan ver a szívük a bűnözőknek
És álljon még itt egy érdekesség a szívverésről. Több tanulmány szerint az alacsony pulzusszám a bűnözők jellemzője is, amely megállapításhoz egy svéd felmérés visz közelebb. Ennek során több mint 700 ezer 18 éves svéd férfi szívverését és későbbi bűnügyi nyilvántartását vizsgálták. Kiderült, hogy a leglassabb nyugalmi pulzusszámú férfiak 49 százalékkal nagyobb valószínűséggel váltak erőszakos bűnözőkké, mint azok, akiknek gyorsabb ütemben dobog a szívük, és 33 százalékkal nagyobb valószínűséggel követtek el erőszakmentes bűncselekményt. Hogy ez pontosan miért történik, egyelőre nem világos, de az eredmények azt sugallják, hogy
az alacsonyabb pulzusszámú férfiak nem érzik olyan erősen a fiziológiai izgalmat.
Ha szívesen olvasnál még érdekességeket az emberi testről és annak különlegesebb képességeiről, ajánljuk figyelmedbe azt a cikkünket is, amelyben néhány centis lábfejjel élő nőkről olvashatsz.
