Sörrel nem koccintunk – de vajon tényleg a ’48-as forradalom leverése miatt?

GettyImages-515176840

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Valamirevaló magyar ember nem koccint sörrel, tiltakozásként az 1848–49-es szabadságharc leverése és az aradi tizenhármak kivégzése ellen – tartja a régi fogadalom, Haynau és tábornokai ugyanis sörivással és nagy koccintásokkal ünnepelték a magyarok felett aratott győzelmet. Ugyan a tilalmat kevesen tartják, máig él a köztudatban a sörrel koccintó osztrákok legendája. De van mögötte bármi valóságalap?

A történetnek több változata is elterjedt, egyesek szerint például a tilalom csak 150 évre szólt, így 1999. október 6. óta már szabadon koccinthatunk – a szakértők viszont egyértelműen kétségbe vonják, hogy történt volna hasonló győzelmi koccintás az osztrákok részéről. Katona Tamás történész szerint az osztrákok–németek akkoriban hagyományosan nem is koccintottak sörrel, inkább az asztalhoz csapták a korsójukat ivás előtt, a kivégzés utáni fogadásról és annak menüjéről pedig semmilyen írásos forrás nem maradt fenn.

Az ünneplésről csupán egyetlen ábrát ismer az utókor, melyen pezsgőspohárral a kézben láthatók a katonák (mindemellett a kép erősen stilizált, az alakok feje fölött például hatalmas kétfejű Habsburg sas lebeg), és egyébként is valószerűbb, hogy a vezérkar drága és előkelő pezsgővel ünnepelte a győzelmet, mintsem közönséges, az egyszerű katonákhoz illő sörrel. Sokan egyébként magát a fogadást és az ünneplést is kétségbe vonják: az osztrák vezérkar számára inkább szomorú, mintsem örömteli esemény volt a kivégzés, hiszen az aradi tizenhármak közül korábban többen a császári sereg tisztjei voltak, vagyis egykori bajtársak vesztek oda a bitófán, illetve a kivégzőosztag golyóitól.

A sörrel koccintás tilalma ugyan a hagyomány szerint 1849-ből származik, egyetlen 19. századi forrás sem említi – fejtette ki Hermann Róbert történész, akit Hahner Péter idéz történelmi tévhitekről írt könyvében –, csak a 20. században jelent meg először. A történetet talán a borkereskedők találták ki, akik minden alkalmat megragadtak arra, hogy népszerűsítsék a hazafiasnak tartott borivást a sörrel szemben, de az ellenkezője is elképzelhető: lehetséges, hogy épp a sörkereskedők próbálták a „hazafias”, koccintás nélküli sörivás elterjesztésével nagyobb fogyasztásra ösztönözni vásárlóikat.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána. Legutóbb utánajártunk, tényleg szobafestőként dolgozott-e fiatalon a történelem leghírhedtebb diktátora.

Oszd meg másokkal is!
Mustra