Sörrel nem koccintunk – de vajon tényleg a ’48-as forradalom leverése miatt?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Valamirevaló magyar ember nem koccint sörrel, tiltakozásként az 1848–49-es szabadságharc leverése és az aradi tizenhármak kivégzése ellen – tartja a régi fogadalom, Haynau és tábornokai ugyanis sörivással és nagy koccintásokkal ünnepelték a magyarok felett aratott győzelmet. Ugyan a tilalmat kevesen tartják, máig él a köztudatban a sörrel koccintó osztrákok legendája. De van mögötte bármi valóságalap?

A történetnek több változata is elterjedt, egyesek szerint például a tilalom csak 150 évre szólt, így 1999. október 6. óta már szabadon koccinthatunk – a szakértők viszont egyértelműen kétségbe vonják, hogy történt volna hasonló győzelmi koccintás az osztrákok részéről. Katona Tamás történész szerint az osztrákok–németek akkoriban hagyományosan nem is koccintottak sörrel, inkább az asztalhoz csapták a korsójukat ivás előtt, a kivégzés utáni fogadásról és annak menüjéről pedig semmilyen írásos forrás nem maradt fenn.

Az ünneplésről csupán egyetlen ábrát ismer az utókor, melyen pezsgőspohárral a kézben láthatók a katonák (mindemellett a kép erősen stilizált, az alakok feje fölött például hatalmas kétfejű Habsburg sas lebeg), és egyébként is valószerűbb, hogy a vezérkar drága és előkelő pezsgővel ünnepelte a győzelmet, mintsem közönséges, az egyszerű katonákhoz illő sörrel. Sokan egyébként magát a fogadást és az ünneplést is kétségbe vonják: az osztrák vezérkar számára inkább szomorú, mintsem örömteli esemény volt a kivégzés, hiszen az aradi tizenhármak közül korábban többen a császári sereg tisztjei voltak, vagyis egykori bajtársak vesztek oda a bitófán, illetve a kivégzőosztag golyóitól.

A sörrel koccintás tilalma ugyan a hagyomány szerint 1849-ből származik, egyetlen 19. századi forrás sem említi – fejtette ki Hermann Róbert történész, akit Hahner Péter idéz történelmi tévhitekről írt könyvében –, csak a 20. században jelent meg először. A történetet talán a borkereskedők találták ki, akik minden alkalmat megragadtak arra, hogy népszerűsítsék a hazafiasnak tartott borivást a sörrel szemben, de az ellenkezője is elképzelhető: lehetséges, hogy épp a sörkereskedők próbálták a „hazafias”, koccintás nélküli sörivás elterjesztésével nagyobb fogyasztásra ösztönözni vásárlóikat.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána. Legutóbb utánajártunk, tényleg szobafestőként dolgozott-e fiatalon a történelem leghírhedtebb diktátora.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.

Önidő

Indul a foci vb magyarok nélkül: 156 ezres miniállam is kivívta a részvételt

Ma kezdődik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amelyet ezúttal három ország – az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada – közösen rendez. A magyar válogatott ugyan ismét lemaradt a tornáról, de így is bőven akadnak olyan történetek és újdonságok, amelyek különlegessé tehetik a következő heteket a futball szerelmeseinek.

Életem

Ekkora vám sújtja júliustól a temus csomagokat: minden, amit tudnod kell

Július 1-jétől új költséggel kell számolniuk azoknak, akik EU-n kívüli webáruházból, például Temuról, Sheinről vagy AliExpressről rendelnek: a 150 euró alatti csomagokra termékkategóriánkként 3 eurós vám kerül. Ha egy küldeményben többféle termék van, a 3 eurót termékkategóriánként kell megfizetni.

Világom

Riasztó képet fest Európa időjárása: végérvényesen eltolódhat a nyár

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Nyugat-Európában már május második felében olyan hőhullám érkezett, amely inkább a nyár közepét idézte. Május 21. és 30. között Franciaország nyugati részén, Angliában és Walesben a napi átlaghőmérséklet helyenként több mint 10 Celsius-fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. Ilyet korábban nem tapasztalhattunk.

Testem

Fogyás nőként: miért nem elég kevesebbet enni?

A kalóriadeficit hozza el a fogyást, de önmagában közel sem elég a kívánt eredmény eléréséhez. Ezenfelül számolni kell azzal is, hogy a férfi és a női szervezet eltér, akár a testösszetételben, akár a hormonális működésben, ezekkel az eltéréseket pedig mindenképpen figyelembe kell venni.

Testem

Ez az egyik legnagyobb tévhit a férfiak termékenységéről: sokan csak akkor jönnek rá, amikor már késő

Miközben a nőket folyamatosan figyelmeztetik a biológiai óra múlására, a férfiak termékenységével kapcsolatban még mindig tartja magát az a tévhit, hogy az időtlen és sérthetetlen. A legújabb kutatások azonban rávilágítanak, hogy 40 éves kor felett a spermiumok száma és genetikai épsége is fokozatosan romlani kezd. Ez a változás ráadásul sokszor láthatatlan marad a hagyományos orvosi vizsgálatokon, mégis drasztikusan növelheti a vetélés vagy a későbbi genetikai betegségek kockázatát. Hogyan befolyásolja a kor és az életmód a férfiak nemzőképességét, és miért nem szabad készpénznek venni az életre szóló termékenységet?