Sörrel nem koccintunk – de vajon tényleg a ’48-as forradalom leverése miatt?

Olvasási idő kb. 2 perc

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Valamirevaló magyar ember nem koccint sörrel, tiltakozásként az 1848–49-es szabadságharc leverése és az aradi tizenhármak kivégzése ellen – tartja a régi fogadalom, Haynau és tábornokai ugyanis sörivással és nagy koccintásokkal ünnepelték a magyarok felett aratott győzelmet. Ugyan a tilalmat kevesen tartják, máig él a köztudatban a sörrel koccintó osztrákok legendája. De van mögötte bármi valóságalap?

A történetnek több változata is elterjedt, egyesek szerint például a tilalom csak 150 évre szólt, így 1999. október 6. óta már szabadon koccinthatunk – a szakértők viszont egyértelműen kétségbe vonják, hogy történt volna hasonló győzelmi koccintás az osztrákok részéről. Katona Tamás történész szerint az osztrákok–németek akkoriban hagyományosan nem is koccintottak sörrel, inkább az asztalhoz csapták a korsójukat ivás előtt, a kivégzés utáni fogadásról és annak menüjéről pedig semmilyen írásos forrás nem maradt fenn.

Az ünneplésről csupán egyetlen ábrát ismer az utókor, melyen pezsgőspohárral a kézben láthatók a katonák (mindemellett a kép erősen stilizált, az alakok feje fölött például hatalmas kétfejű Habsburg sas lebeg), és egyébként is valószerűbb, hogy a vezérkar drága és előkelő pezsgővel ünnepelte a győzelmet, mintsem közönséges, az egyszerű katonákhoz illő sörrel. Sokan egyébként magát a fogadást és az ünneplést is kétségbe vonják: az osztrák vezérkar számára inkább szomorú, mintsem örömteli esemény volt a kivégzés, hiszen az aradi tizenhármak közül korábban többen a császári sereg tisztjei voltak, vagyis egykori bajtársak vesztek oda a bitófán, illetve a kivégzőosztag golyóitól.

A sörrel koccintás tilalma ugyan a hagyomány szerint 1849-ből származik, egyetlen 19. századi forrás sem említi – fejtette ki Hermann Róbert történész, akit Hahner Péter idéz történelmi tévhitekről írt könyvében –, csak a 20. században jelent meg először. A történetet talán a borkereskedők találták ki, akik minden alkalmat megragadtak arra, hogy népszerűsítsék a hazafiasnak tartott borivást a sörrel szemben, de az ellenkezője is elképzelhető: lehetséges, hogy épp a sörkereskedők próbálták a „hazafias”, koccintás nélküli sörivás elterjesztésével nagyobb fogyasztásra ösztönözni vásárlóikat.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána. Legutóbb utánajártunk, tényleg szobafestőként dolgozott-e fiatalon a történelem leghírhedtebb diktátora.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.