Ehhez a hídhoz külön szigetet építettek: egy sötét krimi tette híressé

Aerial of the famous Øresund Bridge. The longest combined road and rail bridge in Europe that connects the two major metropolitan areas Copenhagen, the Danish capital city, and the Swedish city of Malmö. Converted from RAW.
Olvasási idő kb. 3 perc

Az Øresund híd nemcsak mérnöki bravúr, hanem Skandinávia egyik popkulturális ikonjává is vált. A Dánia és Svédország közötti kapcsolatot biztosító átkelő világszintű hírnevet egy sötét hangulatú skandináv krimisorozat révén nyert.

A híd története jóval régebbre nyúlik vissza 2000-es megnyitásához képest. Évtizedeken át tartó viták, gazdasági érdekek és politikai csatározások formálták a projekt elindítását és kivitelezését, miközben a két ország közötti állandó összeköttetés gondolata már csaknem kétszáz évre nyúlik vissza. A végeredmény egy olyan összetett infrastruktúra lett, amely még egy mesterséges szigetet is magában foglal.

Hosszú út a megvalósításig

A Øresund szoros évszázadokon át természetes határ volt Dánia és Svédország között, így gyakran vált katonai feszültségek színterévé is. A 19. században már felmerült egy állandó összeköttetés gondolata, de akkoriban a hajózás olcsóbb és megbízhatóbb megoldásnak számított.

A 20. század elején az autózás térnyerése új lendületet adott a hídépítési terveknek, ám a világháborúk és a gazdasági bizonytalanságok rendre megakasztották a folyamatot.

Bosjokloster, Skane, Sweden, Scandinavia, Europe
Az Øresund híd éjszakai fényeiben
Fotó: Anders Blomqvist / Getty Images

A projekt sokáig politikai viták kereszttüzében állt, környezetvédők és helyi érdekcsoportok is tiltakoztak ellene. Végül csak az 1990-es években sikerült megállapodásra jutni, amikor a gazdasági együttműködés előnyei felülírták az ellenérveket.

Mernöki bravúr és egy rejtélyes gyilkossági ügy

A 2000-ben átadott Øresund híd nem csupán egy egyszerű autós összeköttetés Koppenhága és Malmö között. Egy olyan komplex rendszerről van szó, amely vasutat, autópályát, alagutakat és egy mesterséges szigetet is magában foglal.

A svéd partoktól induló, közel 8 kilométeres híd a Peberholm nevű mesterséges szigeten ér véget, innen pedig egy alagút vezet tovább Koppenhága irányába.

Az építmény gazdasági és társadalmi szempontból is jelentős fejlődést hozott a térségben: az utazási idő drasztikusan csökkenése lehetővé tette a dán és a svéd kereskedelmi piacok közeledését egymáshoz.

Idézőjel ikon

Az építmény egyben szimbolikus kapocs is lett

egyrészt Dánia és Svédország, másrészt az európai kontinens és Skandinávia között, ezzel erősítve a régió integrációját a kontinentális folyamatokba és együttműködésekbe.

The Oresund bridge between Copenhagen Denmark and Malmo Sweden
A híd majdnem eléri a 8 km-es hosszúságot
Fotó: Wirestock / Getty Images/iStockphoto

A nemzetközi hírnevet azonban nem a mérnöki értéke, hanem a „Bron/Broen” című skandináv krimisorozat hozott a hídnak, amelynek története éppen az építmény közepén kezdődik: az éj leple alatt egy holttestet helyeznek a híd közepére pontosan úgy, hogy az egyik fele Dániába, míg másik fele Svédországba feküdjön. A produkció révén az Øresund híd nemcsak közlekedési útvonal, hanem a modern északi krimik világának egyik jelképe is lett.

Skandináv író vagy IKEA-bútor? Kvízünkben erre a kérdésre keressük a választ.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.