Mérgezővé válhat a magyarok egyik kedvenc körete: akár rákot is okozhat

Olvasási idő kb. 1 perc

A globális felmelegedés következtében egyre több arzén halmozódhat fel a magyarok körében is népszerű köretként számító rizsben.

Növekvő arzéntartalma miatt a rizs fogyasztása a jövőben még inkább megnövelheti a rák, a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségek kialakulásának kockázatát – hívta fel a figyelmet az Agroinform a Columbia Egyetem kutatására hivatkozva.

Örökre megváltozhat a népszerű köret

A kutatók 2014 és 2023 között 28 rizsfajtát vizsgáltak meg a dél-kínai rizsföldeken. Ennek alapján megállapították, hogy a két Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés, valamint a magasabb szén-dioxid-szint hatására a rizsszemek a fajtától függetlenül több arzént tartalmaznak. Mint kiderült,

a kettős hatás különösen erősen növelte a szennyezettséget

A világszerte népszerű köretnek számító rizs a klímaváltozás hatására egyre több arzént tartalmaz
Fotó: Chadchai Ra-ngubpai / Getty Images Hungary

A változás arra vezethető vissza, hogy a melegebb és oxigénszegényebb talajból több arzén szabadul fel. Ezt a növény a gyökerein keresztül szívja fel, majd az anyag a szemekben raktározódik el. A jelenség erősen aggasztó annak fényében, hogy az emberiség fele naponta fogyaszt rizst.

A kutatás szerint Kínában már jelenleg is 13 millió rákos megbetegedés köthető az arzénhez, a szám azonban 2050-re akár 19 millióig is emelkedhet. A szakemberek mindezek fényében gyors beavatkozást sürgetnek. A megoldást olyan rizsfajták termesztése jelentheti, amelyek kevesebb mérgező anyagot vesznek fel, de szükség lehet a vízgazdálkodás átalakítására, a feldolgozási eljárások korszerűsítésére, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatására is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?