Megtörténhet velünk az, ami a Ne nézz fel! című filmben? Vajon mi hogyan reagálnánk a közeledő üstökösre?

A Netflix A listás sztárokkal teletűzdelt filmjének alapkonfliktusa, hogy egy üstökös halad ütközőpályán a Föld felé. Erre az emberek különféleképp reagálnak, és itt a különféleképp leginkább az „idiótán” diszkrétebb megfogalmazása. De mit szólnak ehhez a tudomány képviselői, hogyan kommentálják az emberiség kihalását fenyegető helyzetet?

Előre is szólunk, hogy ez az írásunk elsüt néhány filmbéli fordulatot, úgyhogy SPOILER ALERT, csak az olvassa, aki már látta a filmet, vagy nem fél előre értesülni a tartalmáról.

Nem az első alkalom, hogy a filmesek a meteorbecsapódásos armageddon témáját dolgozzák fel. Kapásból ott a Deep Impact, meg hát kézenfekvő az Armageddont is idecitálni. De a Földbe becsapódó üstökösöktől való félelem egészen 1705-ig nyúlik vissza, amikor Edmond Halley csillagász aggodalmának adott hangot.

A górcső alá vett alkotásunk, a Ne nézz fel! történetvezetésében az üstökös inkább csak egy indok, hogy a világvége felé közeledő emberiséget ábrázolja. A film bemutatja azt, milyen mély tagadásban élünk, mennyire önzőek és kapzsik vagyunk, és hogy végül ez okozza majd a vesztünket. Eltekintve most a szociográfiai vonatkozástól, azért csak felmerül bennünk a kérdés, hogy léteznek-e „bolygógyilkos” üstökösök, és valóban szembesülhetünk-e kihalás szintű fenyegetéssel. Ezt boncolgatja a ScienceABC cikke is, aminek főbb tudományos meglátásait vettük sorra.

Tényleg elpusztíthatja egy üstökös a Földet?

Először is tisztázzuk, mi az az üstökös. A NASA úgy írja le őket, mint óriási, űrbéli piszkos hólabdákat, csak hó nélkül. Jégből, porból és kőzetből állnak, és a Naprendszer kialakulásának idejéből maradtak vissza. Ez idáig 3743 üstököst dokumentáltak, bár becslések szerint milliárdnyi lebeg az űrben.

A Halley-üstökös áthalad a világűrön a Ford Csillagvizsgálóból nézve 1986-ban
A Halley-üstökös áthalad a világűrön a Ford Csillagvizsgálóból nézve 1986-ban

Egy üstökösmag mérete csak (!) 1–40 kilométer között mozog. Ahogy azonban a Nap felé halad, a fagyott anyag megolvad rajta, és egy gázfelhőt képez az üstökös körül. Na, ennek a mérete viszont már elérheti a több százezer km-t is. Most képzeljük el, hogy egy ekkora méretű égitest több ezer km/h-s sebességgel halad ütközési pályán a Föld felé... nem fogadnánk arra, hogy a bolygó egyben marad, igaz?

Mi a helyzet a filmbéli „Dibiasky-üstökössel”?

A fiktív „Dibiasky-üstökös” körülbelül 8-10 kilométer széles volt, óránként több ezer mérföldes sebességgel haladt, és a kalkulációk szerint a felfedezésétől számított 6 hónap és 14 napon belül csapódott a Földbe. Ez bőven elég idő volt az üstökösnek, hogy felgyorsuljon, majd ez a mozgási energia felszabaduljon a becsapódás során.

A film írói dr. Amy Mainzer csillagászt kérték fel tudományos tanácsadóként. Dr. Mainzer az Arizonai Egyetem Bolygó- és Holdkutatási Laboratóriumának professzora, és a NASA NEOWISE (Near Earth Object Wide-Field Infrared Survey Explorer) nevű, földközeli objektumokat kutató projekt vezető kutatója, magyarán a világ egyik legjobb aszteroidafelderítő tudósa.

A Netflix készített vele egy interjút az égető kérdés kapcsán, amit már a forgatókönyv írása kezdetétől firtatnak. 

„Az én feladatom az volt, hogy segítsek tudományos alapot biztosítani ehhez a történethez” – mondja Mainzer. Ez a megbízatás az üstökös megtervezésétől kezdve magába foglalta még a szereplőgárda tréningfeladatait is. Nem lehet könnyű hitelesen érvelni az „Oort-felhő” és a „Gauss-féle pályameghatározási módszer”  szakzsargonnal, ha azokat egyáltalán nem érti az ember. A színészek felkészítő munkáját dr. Mainzer azzal is támogatta, hogy hitelesen közvetítette számukra az érzést, amit a tudósok átélnek a munkájuk során.

Dr. Mainzer úgy véli, hogy egy ilyen kihalási szintű fenyegetés, bármilyen ritka, nagyon is lehetséges. Még a Dibiasky-üstököst is egy általa felfedezett üstökösről, a NEOWISE-ról mintázta. Pánikra azonban nincs ok, mivel a NEOWISE nincs ütközési pályán a Földdel. Biztonságban vagyunk az üstökösöktől… egyelőre!

A Dibiasky-üstökös egyébként hasonlít ahhoz az üstököshöz, amely eltörölte a dinoszauruszokat a Föld felszínéről, így feltételezhető, hogy az embereket sem kímélné meg a kihalástól.

A NASA szerint, hogy ezt perspektívába helyezzük, a 140 méternél nagyobb aszteroidák már elég nagyok ahhoz, hogy súlyos károkat okozzanak. A Dibiasky-üstökös ehhez képest 8-10 kilométer széles volt!

Élet a becsapódás után

„A bolygó nem fog úgy felrobbanni, mint Alderaan, amit a Halálcsillag semmisít meg.”

A film tökéletesen ábrázolta a Föld pusztulásának jelenetét, valószínűleg a dinoszauruszok valami hasonlót élhettek át, mondja dr. Mainzer. Amikor a Dibiasky-üstökös a Csendes-óceánba csapódik, hatalmas lökéshullámot gerjeszt, amely mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Az üstökös és részegységei is lángba borulnak, köszönhetően a nagy légellenállásnak. így bármi is van a Föld kérgén, az elég. Lényegében elpusztítva minden életformát.

Milyen károkat okozhat egy üstökös?

Nem minden üstökös képes elpusztítani a Földet, sőt, néhány alig okoz kárt. A kár intenzitását az égitest mérete, sebessége és súlyától teszik függővé.

E paraméterek alapján egy üstökös különbözőféle pusztításra képes. Kezdjük azzal, hogy a néhány méteres kis üstökösök kapásból elégnének a légkörben, mielőtt a Földbe csapódnának. A nagyobbak becsapódáskor lökéshullámokat okoznak. Ha egy nagy üstökös az óceánba csapódna, cunamit vagy hatalmas szökőárat okozhatna. Ez a felvetés a filmben is elhangzik, amikor a laikus szereplők még nem fogják fel a méretkülönbségeket.

A fizikai károkat tovább súlyosbítja, hogy az üstökös nagy mennyiségű hősugárzást szabadít fel, ami elegendő ahhoz, hogy feleméssze a légkör oxigénjét. Ezzel együtt az üstökös ionizáló sugárzást is hordoz, amely minden elektronikus eszközt tönkretesz. A becsapódás után az összes törmelék és por a légkörben marad, és olyan szinten szennyezi be a levegőt, hogy az belélegezhetetlenné válik.

A becsapódás további hatásai

Nemcsak az üstökös becsapódása életveszélyes, hanem a becsapódás másodlagos hatásai is, amelyek szintén rontják az életben maradás esélyeit. Nagy tüzek terjednek szét a Földön, ahogy a filmben is látható. Egy nagyon nagy üstökös az áthaladás során elégeti a légkörben lévő összes oxigént, kimerítve azt, és megváltoztatva a légkörünk jellegét. Ezek óriási légköri károk. Egy nagy üstökös már jelentős porfelhőket is okozhat, amelyek beborítva a Föld felszínét, hónapokra vagy évekre elzárnak minden napfényt. Így a Föld teljes sivárságra lenne kárhoztatva.

Összefoglalva tehát, az üstökösök és az atombombák hasonló típusú károkat okoznak, és hasonló, továbbgyűrűző eredményekkel járnának.

Mit tehetünk a kihalás ellen

Bár ahogy dr. Mainzer megerősítette, ez a kihalási forgatókönyv valószínűtlen, attól még fel kell készülnünk rá. Ahogy a filmben is látható, a NASA bolygóvédelmi részlege nagyon is valós.

Rendelkeznek készenléti intézkedésekkel, mint például a Double Asteroid Redirection Test (DART) misszió, amely képes megváltoztatni az érkező aszteroida pályáját. Még rakétákat is indíthatnak kisebb üstökösök/aszteroidák ellen, hogy kisebb darabokra törjék őket, amelyek nem vagy csak minimális veszélyt jelentenek.

Sorainkat dr. Mainzer szavaival zárjuk:

Ez egy olyan film, amelynek – bár nehéz a vége – nagyon reményteljes üzenete van, mégpedig az, hogy a sorsunk rajtunk múlik. Rajtunk múlik, hogy világunkban, az életünkben miképp akarjuk, hogy a döntéseink befolyásolják a jövőt. Végső soron, ha olyan döntéseket hozunk, amelyek tudományosan megalapozottak, a végeredmény nem kell, hogy rossz legyen. Lehet jó is! 

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!


Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra