Így működött a legjobb gladiátoriskola Rómában: császár is aludt a Ludus Magnusban

Gladiátorok a római arénában: a nézők „lefelé mutató hüvelykujjal” jelzik a győztesnek, hogy ne kímélje ellenfelét. J. L. Gerome festménye alapján készült kromolitográfia
Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Bűnözők, rabszolgák és szabad polgárok is éltek és harcoltak a leghíresebb gladiátoriskola, a Ludus Magnus falai között. Sőt, Commodus római császár is aludt az egyik cellában.

Izomszaggató edzések és küzdelmek, tápláló, de egyhangú ételek, a szabadság teljes hiánya, korbács és ütlegelések – szörnyű volt a gladiátorok élete az ókori Rómában, még a legrangosabb iskolákban is. Ennek ellenére szabad polgárok is szép számmal döntöttek úgy, hogy feladják szabadságukat, és aláírják az általában hároméves szerződést, az auctoramentum gladiatoriumot.

Ahogy egész Róma, úgy a gladiátorok, gladiátorharcok és -iskolák intézménye is sok változáson esett át az évszázadok alatt. Előbbi királyságból köztársasággá, majd császársággá és túlméretes birodalommá vált, utóbbi esetében pedig a funkció és a részvevők változtak meg gyökeresen.

Gladiátorok harca az ókori Rómában egy temetés részeként
A gladiátorküzdelmek eredetileg a temetkezési szertartáshoz kapcsolódtak
Fotó: Universal History Archive / Universal Images Group via Getty

Politikai haszonszerzés az arénában

A gladiátorküzdelmek eleinte az elhunytak tiszteletére rendezett, ceremoniális véráldozatok voltak – az első dokumentált ilyen rítust időszámításunk előtt 264-ben tartották. Az idők során azonban a szertartásjelleg elveszett, egyre inkább szórakoztató sporteseményekké váltak. Ennek nagy lökést adott, amikor – a búza, majd kenyérosztáshoz hasonlóan – politikai haszonszerzés céljából tartottak ilyen küzdelmeket. Ismereteink szerint először Rutilius Rufus és Manilus Maximus használta így a gladiátorokat i.e. 105-ben.

A politikusok egy idő után olyan sok pénzt vertek el erre, hogy a köztársaság utolsó éveiben Cicero törvényt fogadtatott el, amely megtiltotta, hogy közszereplők a választás előtti két évben gladiátorharcot rendezzenek.

Gladiátorok az arénában, római mozaik Németországból
Két gladiátor küzdelme egy terrakottalapon
Fotó: Print Collector / Print Collector/Getty Images

Önkéntes gladiátorok is voltak

A gladiátorok eleinte két csoportból kerültek ki: bűnözők és rabszolgák. Hozzájuk az időszámításunk szerinti 1. századtól szabad emberek is csatlakoztak, akik önként aláírták a gladiátorszerződést, az auctoramentum gladiatoriumot annak reményében, hogy hírnevet és pénzt szerezhetnek az arénákban. Általában elszegényedett polgárok és leszerelt katonák döntöttek így – mai szemmel talán érthetetlennek tűnik ez, ám

Idézőjel ikon

figyelembe véve, hogy az ókori Rómában a várható átlagéletkor mindössze 20-30 év volt, a hároméves szerződés talán már nem tűnik annyira abszurdnak.

Ráadásul az i.sz. 1. században átlagosan 10-ből csak 1 gladiátor halt meg egy-egy küzdelemben. A harcosokat ugyanis – legyen szó vásárolt rabszolgákról vagy szerződéses küzdőkről – nagy becsben tartotta a gladiátoriskola vezetője, a lanista. Sok pénzt kellett ugyanis rájuk költeni, mire először kiállhattak a közönség elé, és elkezdhették megtéríteni a költségeket.

A Colosseum Rómában, az előtérben a Ludus Magnus romjai
A Ludus Magnus közvetlenül a Colosseum mellett helyezkedett el
Fotó: Dukas / Universal Images Group via Getty

Ilyen volt az élet a Ludus Magnusban

Amikor egy új harcos belépett Róma leghíresebb gladiátoriskolájába, a Ludus Magnusba, először is alapos fizikai vizsgálaton esett át. Ekkor dőlt el, hogy milyen harcos lesz belőle, és ennek megfelelően milyen kiképzésben részesül: mi illik legjobban testfelépítéséhez, magasságához, súlyához és fürgeségéhez.

Néhány a leggyakoribb harcostípusok közül:

  • A thraex kis négyzetes pajzzsal, görbe karddal küzdött, dupla lábvédő, fél karvédő és rácsos sisak védte.
  • A retiarius háromágú szigonnyal, tőrrel és hálóval volt felfegyverezve.
  • A scissor speciális fegyvere a kézre szerelhető kétoldalas kampó volt, láncinget, dupla kar- és lábszárvédőt, rácsos sisakot viselt.
  • Az equites lovon harcolt lándzsával és karddal, kis kör alakú pajzsa, sisakja volt.

Külön említést érdemel az Andabata. Ezek a szerencsétlenek – általában bűnözők – bekötött szemmel harcoltak, elsősorban két „igaz” küzdelem között jelentettek komikus közjátékot. Már amennyiben komikusnak lehet nevezni, ahogy „vak” harcosokat vadul csapkodnak maguk körül, miközben az aréna segítői egymás felé terelik őket.

Gladiátorharc egy retiarius és egy szamnit között, ismeretlen művész munkája a 19. század közepéről
Egy retiarius küzdelme az arénában
Fotó: Design Pics Editorial / Design Pics/Universal Images Gro

A kiképzésnek összesen nyolc szintje volt: az új belépők lassan lépkedtek felfele az „iskolai ranglétrán”, míg el nem érték a legmagasabbat, a Primus Palust – ekkor már taníthattak is. A tréning első fázisában a harcosok fa karók „ellen küzdöttek”, élő ellenféllel sokáig nem találkozhattak. A gyakorlatok során az igazinál kétszer nehezebb kardot forgattak, hogy később kifejezetten könnyűnek tűnjön a fegyverük. A kiképzőtér kialakítása az arénájéra hasonlított, hogy a gladiátorok ismerős terepen nézzenek szembe ellenfelükkel.

Idézőjel ikon

A Ludus Magnusnál a tréningeket meg is lehetett nézni: egyszerre mintegy 3000 ember fért be.

Hamut itattak a gladiátorokkal

A lanista jól tartotta a harcosokat: egyszerű, de tápláló ételeket kaptak. Az étkezések állandó szereplője volt a sagina, a babból és árpából készített kása. „Szénhidrátban gazdag étel volt, amitől vastag bőr alatti zsírréteg jött létre. A sebek így látványosan véreztek, ám a penge nem érte el a létfontosságú szerveket” – mondta Harry Sidebottom brit történész. A harcosok tehát egyáltalán nem úgy néztek ki, ahogyan azt a mai filmekben ábrázolni szokták:

Idézőjel ikon

„a gladiátorok meglehetősen kövérek voltak”.

Nemcsak az ételük, az innivalójuk is azt szolgálta, hogy minél tovább maradjanak harcképesek. „Hamut kevertek a borukba, hogy így növeljék meg a csontban a kalcium mennyiségét” – mondta Sidebottom. A magas kalciumtartalom ellenállóbbá tette a csontokat az ütésekkel, ütközésekkel szemben.

Római terrakotta dombormű az i.e. 1. századból, amelyen az arénában küzdő oroszlánok és gladiátorok láthatók
A gladiátoroknak gyakran egzotikus vadállatokkal is meg kellett küzdeniük
Fotó: DEA / A. DAGLI ORTI / De Agostini via Getty Images

Az alvóhelyek kialakítása is a praktikumnak volt alárendelve. A Ludus Magnusban mintegy 130 cella volt, mindegyikben több gladiátor aludt ágyakon vagy egyszerű matracokon összezsúfolva. Az iskolának egy időben híres lakója is volt: Commodus római császár, aki odavolt az arénaharcokért, és magát is gladiátornak vallotta, sőt – a rómaiak megrökönyödésére és lenézésére – gyakran harcolt is a Colosseumban, olykor a Ludus Magnus egyik cellájában aludt.

Az újabb és újabb harcokat túlélő gladiátorok végső célja a rudis, a szabadságot jelképező fa kard megszerzése volt. Az általában hároméves szolgálat végén a rabszolgák és a bűnözők is elnyerhették szabadságukat, bár ez keveseknek sikerült. Akinek igen, az gyakran kiképzőként helyezkedett el, vagy saját iskola nyitásával próbálkozott. Noha a gladiátorok pénzt és hírnevet is szerezhettek maguknak a küzdőtéren, a római társadalom kitaszítottjai voltak, státuszuk nagyjából a stricik és a színészek megítéléséhez állt a legközelebb.

A megsérült gladiátorok természetesen orvosi ellátásban részesültek – meglepően bonyolult beavatkozásokat is el tudtak végezni az ókorban.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.

Életem

Így tölti napjait az óceánjáró hantavírus miatt karanténba vonult utasa – alig van túl a felén

Ami egy életre szóló, lenyűgöző antarktiszi és atlanti-óceáni expedíciónak indult Jake Rosmarin amerikai influencer számára, az a modern tengerjárás egyik legbizarrabb egészségügyi karanténjával végződött. Miután a luxus-óceánjárón felütötte a fejét a veszélyes hantavírus, a hatóságok azonnali és drasztikus intézkedéseket rendeltek el, hogy megfékezzék a vírus terjedését.

Mindennapi

Változik a kata: így írnák át a kedvezményes adózás szabályait

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata 2022-ben került kivezetésre a magyar adórendszerből. Kármán András pénzügyminiszter június 1-jén úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-kormány már 2027-ben vissza akarja vezetni a szélesebb körben elérhető katás adózást.

Testem

A vízmérgezés létezik, és gyorsabban lecsap, mint hinnéd: ezek az első tünetek

A legtöbben úgy gondolják, hogy a vízivással egyszerűen nem lehet túlzásba esni. A hidratálásról szóló tanácsok mindenhol azt hangsúlyozzák, hogy igyunk többet, különösen nyári melegben vagy sportolás közben. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy a túlzott vízfogyasztás akár életveszélyes állapotot is előidézhet.

Offline

Irodalmi ki kicsoda kvíz: melyik költőnk édesanyja Hrúz Mária?

Noha az irodalmi kvízekben gyakran a költők és írók életműve kerül a középpontba, az életrajzi részletek – például a szülők neve – gyakran elő sem kerülnek, pedig egykor ezeket is tudnunk kellett az iskolában. Lássuk, mennyire koptak meg a tanórai emlékeid!

Testem

Ez történik a testeddel, ha mindennap eszel tojást

A tojás hosszú időn át tiltólistás élelmiszernek számított magas koleszterintartalma miatt, ám a legújabb tudományos kutatások végleg eloszlatták a tévhiteket. Kiderült, hogy a napi tojásfogyasztás nem növeli a szívbetegségek kockázatát, sőt, igazi vitamin- és fehérjebombaként védi a szervezetet. Az agyműködést serkentő kolintól kezdve a látást óvó antioxidánsokig a tojás szinte minden fontos tápanyagot tartalmaz, amire a testünknek szüksége van. Cikkünkből megtudhatod, pontosan milyen élettani folyamatok indulnak be a testben, ha a tojás a mindennapi étrended részévé válik.