Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyiptomi uralkodónő szexuális étvágyáról és szeretőinek számáról legendák keringenek, sőt van, aki azt állítja, hogy „zümmögő” vibrátort készíttetett magának.
Ha az ókori egyiptomi találmányokra gondolunk, valószínűleg a piramisok, a múmiák és a hieroglifák jutnak eszünkbe, nem pedig a vibrátor. Pedig Brenda Love amerikai szexuálpszichológus nem kevesebbet állított 1992-ben megjelent Szokatlan szexuális praktikák enciklopédiája című könyvében, mint hogy az eszközt már az egyiptomiak ismerhették.
Zümmögő szerkezet
Kleopátra néven több királynő is uralkodott Egyiptomban, leghíresebb közülük az utolsó, VII. Kleopátra, aki i. e. 69-től i. e. 30-ig élt, és Julius Caesar, illetve Marcus Antonius szeretője volt. Az idézett mű szerint Kleopátra egy alkalommal palotája kertjében sétálgatott, amikor lenyűgözték a szorgosan döngicsélő méhecskék. A szexuálisan túlfűtött királynőnek ekkor bevillant, hogyan hasznosíthatná a méheknek ezt a tulajdonságát, és arra utasította az egyik mérnökét, hogy készítsen a számára egy speciális eszközt, amit örömszerzésre használhat: egy üreges, ám jól zárható tökbe tereljen be jó néhány dühös méhecskét. Az elgondolás szerint az eszköz oldalának nekiütődő méhek kellemes vibrációt hoznak létre, amit tovább lehet fokozni az eszköz rázogatásával. (A történet más változatában Kleopátra egy dühös méhekkel teli papiruszdoboz tetejére ült.) Az elmélet egyetlen szépséghibája, hogy a fennmaradt leletek nem támasztják alá, hogy Kleopátrának valóban rendelkezésére állt volna egy ilyen segédeszköz.
„Aki nagyra tátotta a száját tízezer férfi előtt”
Tény viszont, hogy Kleopátrát az ókori görögök meriochane néven emlegették, ez szó szerint valami olyasmit jelent, hogy „aki nagyra tátja a száját tízezer férfi előtt”. A legenda szerint egy orgián több mint száz római nemesnek kínált orális örömöket – és állítólag Julius Caesar elcsábításában is bevetette e téren szerzett speciális tudását. Az 52 éves Caesart nem valószínű, hogy túlzottan kellett volna ösztökélni, katonái háta mögött „nőcsábász kopasz”-ként emlegették. A nem éppen jóindulatáról híres történetíró, Suetonius így ír Caesarról: „S hogy kétség se maradjon felőle, milyen fajtalan természetű és házasságtörésben bűnös ember hírében állt, megemlítem, hogy az idősebbik Curio egyik beszédében minden asszony férjének és minden férj asszonyának nevezte őt.” A „nőcsábász kopasz” később Kleopátra kedvéért előre fésülve hordta maradék haját, és ezzel új – sajnos máig népszerű – divatot teremtett.
Két testvéréhez is férjhez ment
Szintén sokszor elhangzik Kleopátrával kapcsolatban, hogy fivéreihez ment feleségül. Az ókori Egyiptomban bevett szokásnak számított, hogy az uralkodók családtagokkal – leggyakrabban unokatestvérekkel vagy testvérekkel – házasodjanak össze, hogy a vérvonalat tisztán tartsák. Nagyon valószínű, hogy Kleopátra maga is egy ilyen házasságból született, és ő maga két testvérével lépett frigyre. Amikor apja, XII. Ptolemaiosz i. e. 51-ben elhunyt, feleségül ment mindössze tízéves öccséhez, aki XIII. Ptolemaiosz néven uralkodott. Az akkor 18 éves Kleopátra hivatalosan a társuralkodója volt, de igyekezett minél nagyobb befolyásra szert tenni. Ezt Ptolemaiosz és hívei nem nézhették tétlenül, három év után száműzetésbe kényszerítették Kleopátrát. Szíriába menekült, ahol elcsábította Julius Caesar római hadvezért, és rávette, hogy az ő nevében foglalja vissza az egyiptomi trónt. A 15 éves XIII. Ptolemaiosz menekülés közben a Nílusba fulladt, ekkor Kleopátra hozzáment a másik öccséhez, aki XIV. Ptolemaiosz néven lett uralkodó, de erős akaratú nővére mellett nem sok beleszólása volt az érdemi döntésekbe. Őt i. e. 44-ben Kleopátra megmérgezte, majd Julius Caesartól született fiával, Caesarionnal együtt uralkodott 14 éven keresztül Egyiptomban.
Szerelemhajó, bíborvitorlákkal
Caesar halála után Marcus Antoniust csavarta az ujja köré. A történetíró Plutarkhosz szerint első találkozásukkor a 14 éves Kleopátrára mély benyomást gyakorolt Antonius előkelő megjelenése, „gondosan ápolt szakálla, boltozatos homloka és sasorra”, de talán azt sem hagyta figyelmen kívül, hogy Antonius, „amikor népesebb helyeken jelent meg, tunikáját felövezte, és mezítelenül hagyta combját”. Évekkel később, i. e. 41-ben Kleopátra bíborvitorlákkal felszerelt „szerelemhajóján”, aranybaldachin alatt heverészve, ifjak által legyezgetve érkezett meg a kis-ázsiai Tarszoszba Antonius meghívására. A hatásos entrée megtette a hatását: Antonius fülig beleszeretett a csábos asszonyba, aki politikailag is szövetségese lett.
Állítólag hetekig tartó orgiákon vettek részt együtt, és megalapították az Utánozhatatlan Májak nevű társaságot, amely a Dionüszosz-kultusz jegyében fényűző lakomákat, vad mulatságokat, valamint színházi előadásokat rendezett, meztelen fellépőkkel. Antonius, noha hivatalosan nős ember volt, Octavia férje, egyiptomi szertartás szerint feleségül vette Kleopátrát, és három közös gyermekük is született.
Nem annyira szép, de vonzó
A Kleopátra szépségével kapcsolatos beszámolók nem egységesek. Plutarkhosz szerint „szépsége önmagában nem volt olyan, amelynek párját nem lehetne találni, s nem is ezzel ejtette bámulatba azokat, akik látták, hanem a vele való együttlét közben egész lényéből ellenállhatatlan varázslat sugárzott, és beszédmodorában, egész viselkedésében volt valami ingerlő erő. Merő gyönyörűség volt hangját már csak hallani is, nyelvét olyan könnyedén használta, mint valami zeneszerszámot, és olyan nyelven beszélt, amelyen éppen akart, mégpedig oly jól, hogy csak ritka esetben volt szüksége tolmácsra…” A pénzérméken mindenesetre nagy orral és előreugró állal ábrázolták. Még ha nem is volt olyan bombázó, mint amilyennek a hollywoodi filmek ábrázolják, minden bizonnyal megvolt a bája, az intellektusa és a ravaszsága ahhoz, hogy hatékonyan használja fel vonzerejét.
