Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Per Starklint dán parancsnok a Hans-szigeten 2003 augusztusában
Olvasási idő kb. 3 perc

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Az Északi-sarkvidéken, a Kennedy-csatorna közepén fekvő Hans-sziget csupán egy apró pötty a világtérképen, amely épp egyenlő távolságban fekszik a kanadai Nunavut és Dánia autonóm területe, Grönland partjaitól. Éppen ezért, miután mindkét ország magáénak akarta a szigetet, magának is követelte azt.

Szinte növény sincs a szigeten

Furcsa, mert a nagyjából 130 hektáros, majdhogynem széltében és hosszában egy, 1290x1199 méteres Hans-sziget még csak barátságosnak sem mondható. A hely olyan kopár, hogy gyakorlatilag alig él növény rajta, ráadásul az egészet 195 méter vastag mészkőréteg borítja. A gleccserek formálta sziget felszínét sziklába vájt barázdák és mély karcolások tarkítják.

Idézőjel ikon

A geológiai szempontok mellett azonban elméletileg van más is: olaj és gáz, amely kitermeléséhez azonban hiányoznak a feltételek.

A Kanada és Grönland határán fekvő Hans-sziget az űrből
A NASA felvétele a Kanada és Grönland határán található Hans-szigetről
Fotó: Wikimedia Commons / NASA

Inkább csipkelődés volt, mint konfliktus

Viták ide vagy oda, Dánia és Kanada területért folytatott konfliktusa szokatlanul békés volt: komoly diplomáciai és katonai feszültségek helyett a felek inkább jelképes „harcot” vívtak egymással.

De lássuk, hogyan és miként kezdődött!

Kanada kezdte

Az 1970-es években először Kanada követelte magának a szigetet, amelyet noha Dánia vitatott, 1973-ban a két ország végül megállapodást kötött. A szerződés azonban egy valamit nem rendezett: a sziget hovatartozását. Mindössze annyit tettek, hogy a tengeri határvonalat egyszerűen „megszakították” a Hansnál, így a kérdés nyitva maradt. A konfliktus 1984-ben vett különös fordulatot.

Oda-vissza játék indult

Kanada zászlót helyezett el a szigeten, és egy üveg hazai italt hagyott hátra, jelképezve azt, hogy ez az ő területük. Nem sokkal később azonban egy dán miniszter a saját nemzete lobogóját tűzte ki ugyanoda, mellette egy „Üdvözöljük a dán szigeten” üzenettel, és persze egy üvegnyi dán nedűvel. A sziget zászlója ettől kezdve, időszakosan sokáig cserélődött, és persze a felek mindig gondosan ügyeltek a „megfelelő folyadékpótlásra” is. Nem vitás, hogy ez a gesztus egy évtizedeken át tartó, szinte barátságos „rituálé” kezdetét jelentette, így a konfliktusból inkább egy, viszkiháborúként elhíresült, szimbolikus játék lett.

Ötven év múlva került pont a vita végére

A következő évtizedekben a vita továbbra is békés mederben maradt, azonban a 2000-es évekre világossá vált, hogy hosszú távú megoldásra van szükség. Az Északi-sarkvidék növekvő stratégiai jelentősége – még úgy is, hogy a Hans-sziget nem rendelkezett számottevő nyersanyagkészletekkel – indokolttá tette a kérdés rendezését.

A vita lezárására azonban csak két évtizeddel később, 2022 júniusában került sor, amikor is Dánia és Kanada végül hivatalos megállapodást írt alá. A csaknem fél évszázadig tartó „perlekedés” végére egy sokak számára emlékezetes esemény tett pontot, amely során a kanadai külügyminiszter, Mélanie Joly és dán kollégája, Jeppe Kofod egy-egy üveg italt cserélt.

A Kanada és Grönland határán található Hans-sziget
A mészkőpáncéllal borított szigeten két ország is osztozik
Fotó: Wikimedia Commons / Toubletap

És hogy hogy is alakult a hely sorsa? A Hans-szigetet nagyjából észak-déli irányban, a természetes gerincvonal mentén kettéosztották – mindkét ország megelégedésére.

Kapcsolódó: Van egy erdő, amely mélyén észrevétlenül léphetsz át a mából a holnapba

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Ijesztő trend terjed a Z generációsok között: a legtöbben visszafordítani sem akarják

A legfrissebb felmérések szerint az amerikai Z generációsok 60 százaléka szakította meg a kapcsolatot családtagjaival vagy barátaival az elmúlt évben, hogy védjék saját mentális egészségüket és nyugalmukat. A fiatalok körében egyre népszerűbb „no contact” jelenség drasztikus változást jelent a korábbi generációkhoz képest, hiszen a baby boomereknek csupán az ötöde hozott ilyen döntést.

Életem

Mérgező anyagot mutattak ki ebben a fűszerben, fel ne használd

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság azonnali hatállyal visszahívta a forgalomból a Böllér-Ker Kft. kétféle morzsolt kaportermékét, miután egy hatósági ellenőrzés során az egészségügyi határértéket meghaladó növényvédőszer-maradványt találtak bennük.

Életem

Magyarországon ez a korosztály nem rendelkezik megtakarítással

Az 50 év feletti magyarok jelentős része úgy közeledik a nyugdíjas évekhez, hogy nincs valódi pénzügyi védőhálója. Ez azért különösen súlyos probléma, mert ebben az életkorban már jóval kevesebb idő marad tartalékot képezni, miközben az egészségügyi, lakhatási és gondozási kiadások jellemzően éppen idősebb korban nőnek meg.