A Hormuzi-szoros még hetekig zárva maradhat: a megállapodás nem elég

A Hormuzi-szoroson áthaladó tankerhajó a távolból
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Új fejezet kezdődött a Hormuzi-szorost érintő közel-keleti konfliktusban, miután az Egyesült Államok és Irán vasárnap előzetes megállapodást kötött a háború lezárásáról és a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról. Ez azonban még csak a kezdet.

A megállapodás szerint a felek azonnali hatállyal beszüntetik a hadműveleteket. Donald Trump amerikai elnök azt ígérte, hogy péntekre zavartalan lesz a hajóforgalom a világkereskedelem szempontjából kiemelt jelentőségű szoroson, A legfrissebb hírek szerint már több hajó meg is indult. Részletek azonban a megegyezésről egyelőre nem ismertek, és ez csak az egyik komoly probléma.

Még nem indulhat el a hajózás

A megállapodás ellenére a szakértők kiemelték, hogy a szoros megnyitása rendkívül időigényes folyamatnak ígérkezik, és a vizek aknamentesítése akár 40–50 napot is igénybe vehet.

Bár a háború során az Egyesült Államok támadta az iráni aknatelepítő hajókat, becslések szerint Irán így is mintegy ezer tengeri aknát telepíthetett.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Omán tengerészeti központja nemrégiben aknagyanús tárgyra figyelmeztette a hajósokat, a német haditengerészet pedig négy konkrét helyszínen azonosított aknamezőket a Hormuzi-szoros közelében.

Teherhajók torlódása akadályozza a tengeri forgalmat a Hormuzi-szorosban, tartályhajók és konténerszállító hajók csoportosulnak egy légi 3D-s illusztrációban. Stratégiai tengeri szűk keresztmetszet, amely összeköti a Perzsa-öblöt és az Ománi-öblöt. Globális kereskedelmi függőség, exportlogisztika, áruszállítás, ellátási lánc sebezhetősége, geopolitikai feszültség 3D
Az elkerülő útvonalak nem tudják pótolni a Hormuzi-szorost
Fotó: quantic69 / Getty Images

Teljesen aknamentesítésre van szükség

A hagyományos aknakereső hajók és a legmodernebb víz alatti drónok bevetésével zajló műveletek hosszadalmas ideje miatt a hajózási és olajtársaságok, valamint a biztosítók egyelőre nem mernek zöld utat adni a hajóknak az áthaladásra.

Idézőjel ikon

Egyetlen szupertanker és nyersolaj-szállítmánya mintegy 300 millió dollárt ér, így a vállalatok csak akkor indítják útnak a rakományokat, ha garantált a hajók biztonsága.

A kockázatok miatt a szoroson áthaladó forgalom az elmúlt hetekben mindössze napi 12-15 hajóra csökkent, ami elenyésző a háború előtti, napi 120-140 hajót számláló forgalomhoz képest. Ennek következtében jelenleg is több tízmillió hordó olaj vesztegel Irán térségében.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A Hormuzi-szoros rendkívül fontos gazdaságilag, hiszen a konfliktus előtt a világ napi olaj- és cseppfolyósított földgáz szükségletének 20 százaléka ezen a mindössze 33 kilométer széles szoroson haladt keresztül, ami éves szinten közel 600 milliárd dolláros energiakereskedelmet jelent.

A szoros lezárása miatt a globális üzemanyagárak az egekbe szöktek, a mostani fegyverszünet hírére az olaj ára azonnal 15 százalékot esett.

Bár az olyan exportőrök, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek az évek során alternatív szárazföldi csővezetékeket is kiépítettek a Hormuzi-szoros elkerülésére, ezek nem képesek pótolni a kiesést. A mostani konfliktus során ráadásul az alternatív kikötőket is érték dróntámadások.

A közel-keleti konfliktus miatt több magyar biztosító is szigorította a feltételeit, utazás előtt érdemes utánajárni a változásoknak.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.