Hatalmas és hősies állat például az oroszlán vagy az elefánt, aki sohasem felejt. Csodáljuk, még ha messziről is. No de mi a helyzet a rágcsálókkal? Ők nem lehetnek hősök? Házi kedvencnek még épp el tudjuk képzelni őket, a tengerimalac vagy a hörcsög sok kisgyerek kedvence. No de mondjuk egy patkány már más tészta. Évszázadok óta belénk kódolt félelemmel tekintünk rá, nem is alaptalanul. A patkányok, illetve a rajtuk élő bolhák nagyon komoly, gyakran halálos betegségeket terjesztettek, járványokat okoztak, így jogosan alakult ki bennünk a viszolygás feléjük. Ám manapság már egészen más szerepet töltenek be az életünkben.
A patkányok nagy része a civilizált világban két helyen él: a nagyvárosok csatornarendszerében, ahol rendszeresen – és joggal – irtják őket, attól félve, hogy a vesztettséget, szalmonellát, és még több mint harmincféle betegséget terjesztenek. A másik jelentős patkánypopuláció nem az utcákon él, hanem laboratóriumokban. Könnyen szaporítható, kis méretű állatról van szó, akit szinte senki sem szeret, ideális alany tehát a különböző kísérletekhez szerte a világon. Felsorolni is nehéz, mennyiféle vizsgálatot végeznek el rajtuk: gyógyszereket, eljárásokat tesztelnek, szinte nincs is olyan szervük, amit ne tennének próbára. Patkánynak lenni a mai tudományos világban nem túl kifizetődő – ahogy régen sem volt az. Az első mikrohullámú sütő feltalálása például annak volt köszönhető, hogy a kutatók élő patkányokat és hörcsögöket fagyasztottak le, és azt figyelték, milyen melegítés hatására térnek vissza újra az életbe – ha egyáltalán.
Egy patkány, aki eloszlatja a tévhiteket
Patkányokat nem sokan tartanak házi kedvencként, és egyáltalán nem gondolunk rájuk hősökként sem. Megítélésükön maximum egy kicsit változtatott a népszerű rajzfilm, a L’ecsó. Épp ezért olyan meglepő, hogy létezik egy szép, megtermett, 1,2 kilós példány, akit még díjjal is kitüntettek. Magawa, egy afrikai óriás tasakospatkány, azaz némileg eltér a hazánkban megszokottaktól. Nem is kísérleti alanyként használták, hanem aknakeresésre, méghozzá a háborúk és polgári zavargások sújtotta Kambodzsában.
Hőssé avatták, nyugdíjat is kap
Az APOPO belga nonprofit szervezet képezte ki a 2014-ben született Magawát. A patkányok kifejezetten okos és tanítható élőlények, étellel pedig jól motiválhatók. Magawa olyan kiképzést kapott, hogy szagolja ki és jelezze, ha taposóaknát vagy más, fel nem robbant lőszert (annak egyik összetevőjének szagát) érzékel. Ő is egyike a HeroRat nevő program résztvevőinek, azaz olyan patkány, akit valamilyen jótékony célra képeztek ki: jellemzően aknákat keresnek, de képesek kiszagolni a tuberkulózist is, nemcsak Kambodzsában, de egy sor másik országban is. Súlyuk még elég kicsi ahhoz, hogy ha rálépnek egy aknára, az ne robbanjon fel, viszont kapargathatják a felszínét, amivel jelzik a kiképzett egységeknek, hogy valami hatástalanítanivalót találtak. Ily módon Magawa 2021-ig több mint hetven taposóaknát és feleennyi egyéb lőszert szagolt az ősi Angkorvat templomok környékén. Olyan ügyesen dolgozott, hogy az első patkánnyá vált, akit egy brit jótékonysági szervezet a legrangosabb kitüntetésével, az aranymedállal jutalmazott. Ám az idő telt, Magawa pedig megöregedett. Az átlagéletkor körükben nyolc év, ő pedig már a hetediket tapossa, mozgása ennek megfelelően lelassult. Ideje volt, hogy visszavonuljon, és boldog nyugdíjas éveit töltse békességben, nyugalomban, az újoncok kiképzésének segítésében. Visszavonulásának napján még egy kis ünnepséget is rendeztek neki.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Sokkal okosabbak, mint hittük
Kambodzsa területén még mindig több fel nem fedezett taposóakna van, mint ember. Az elmúlt négy évtizedben több mint hatvanezer lakos esett áldozatukul, huszonötezren pedig életben maradtak ugyan, de egy végtagjukat elvesztették. Más országokban hasonlóan katasztrofális a helyzet. A keresőpatkányok fél óra alatt vizsgálják át alaposan és hatékonyan azt a területet, ami a fémdetektorokkal közlekedő embereknek négy napjukba telne. Csak a 2020-as évben 4,4 millió négyzetméternyi területet tettek biztonságossá, így több ezer ember életét mentették meg. Azért is ilyen hatékonyak, mert pontosan egyfajta kémiai anyag szagát keresik, így nem vezeti félre őket más fém jelenléte. Kutatások már azt is kiderítették, hogy a patkányok az emberhez hasonlóan gyűjtik és dolgozzák fel az információkat. Gondolkodnak, összegeznek, és a lehető legjobb döntést hozzák meg. Eközben pedig arra is fény derült, hogy érzelmileg sem szegényesek, például ösztönösen segítik egymást anélkül, hogy ezért jutalmat várnának vagy akár ismernék egymást.
