A 2026. április 12-i országgyűlési választások után ismét sokakat foglalkoztat, hogyan működnek Magyarország közjogi intézményei, köztük az államfő megválasztásának szabályai is.
Ebben a cikkben annak jártunk utána, hogy hazánkban kiből és hogy lehet köztársasági elnök.
Ki a köztársasági elnök?
Magyarország államfője a köztársasági elnök, személyét az Országgyűlés választja meg titkos szavazással öt évre Magyarország Alaptörvénye alapján. Hazánkban köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. Ugyanaz a személy legfeljebb egy alkalommal választható újra.
Hogy történik a köztársasági elnök megválasztása?
Amennyiben a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma rendes időben jár le, az utódot a megbízatás lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal kell megválasztani. Ha a tisztség idő előtt üresedik meg, az új államfőt a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.
A jelölt állításához az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.
A jelenlegi 199 fős Országgyűlés mellett ez legalább 40 képviselői ajánlást jelent.
Egy képviselő csak egyetlen jelöltet ajánlhat, ha valaki több jelöltet is támogat, valamennyi ajánlása érvénytelen.
Az első szavazásban az nyer, aki az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatát megszerzi. Ha ez nem sikerül, második szavazást kell tartani, amelyben már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt marad versenyben. Speciális szabály rendezi azt is, ha az első helyen vagy a második helyen szavazategyenlőség alakul ki. A második körben az lesz megválasztva, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja. Ha ez a szavazás is eredménytelen, új jelölési eljárással új választást kell tartani. A teljes szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
A megválasztott köztársasági elnök rendes esetben az elődje mandátumának lejártával lép hivatalba. Ha viszont a tisztség idő előtt üresedett meg, akkor a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon kezdi meg a megbízatását. Hivatalba lépése előtt esküt tesz az Országgyűlés előtt. A hivatalba lépésig meg kell szüntetnie minden olyan összeférhetetlenségi okot, amely az Alaptörvény alapján kizárja a tisztség betöltését.
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.
Hogy szűnhet meg a köztársasági elnök tisztsége?
A köztársasági elnöki tisztség az Alaptörvény szerint megszűnhet a megbízatási idejének lejártával, az elnök halálával, abban az esetben is, ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására vagy, ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. Ezen túlmenően összeférhetetlenség kimondásával, saját akaratból történő lemondásával, illetve a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.
Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
Magyarország Alaptörvénye azt is rögzíti, hogy a köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
Hogy tud lemondani a köztársasági elnök?
Amennyiben a köztársasági elnök lemond, azt az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozattal teheti meg. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata kell, de a parlament csak egyszer, legfeljebb 15 napon belül kérheti az elnököt arra, hogy gondolja át újra a döntését. Ha az államfő ezt követően írásban fenntartja a lemondását, az Országgyűlés azt már nem utasíthatja vissza.
Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, vagy átmenetileg akadályoztatva van, az államfő feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig, illetve az akadályoztatás megszűnéséig. Az átmeneti akadályoztatás tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg, és ezt a határozatot az Alkotmánybíróság hivatalból előzetesen vizsgálja.
Milyen juttatásokat kap a volt köztársasági elnök?
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján a volt köztársasági elnök a mandátuma megszűnése után is használhatja a korábbi tisztségére utaló elnevezést. Emellett egy évig utóbiztosítás is megilleti, vagyis bizonyos ideig továbbra is járhat neki személyi védelem, illetve a lakóhelye és hivatalos programjai biztosítása.
A volt államfő havi pénzbeli juttatásra is jogosult, amelynek összege megegyezik a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegével.
Ez azonban nem minden esetben jár teljes egészében. Ha például a volt köztársasági elnök öregségi nyugdíjban részesül, akkor a pénzbeli juttatást a nyugdíja nettó összegével csökkentve folyósítják.
A jogszabály szerint a volt köztársasági elnök kérheti megfelelő lakás használatát, a lakás fenntartását, valamint a lakás üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fő alkalmazásának feltételeit. Emellett legfeljebb háromfős titkárság, térítésmentes egészségügyi ellátás, személyes gépkocsihasználat és biztonsági gépjárművezető is megilleti.
Fontos ugyanakkor, hogy ezek a juttatások nem minden esetben járnak.
Amennyiben a köztársasági elnök megbízatása például összeférhetetlenség vagy tisztségtől való megfosztás miatt szűnt meg, akkor a törvény kizárhatja ezeket a jogosultságokat. Az is feltétel, hogy a volt államfő eleget tegyen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.
Kapcsolódó cikkünkben arról olvashatsz, milyen korszerű megoldással hűtötték az Országházat több mint 120 évvel ezelőtt, amikor még nem létezett légkondicionáló.
