Kevesen tudják, hogy a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja nemcsak a regények világában alkotott maradandót, hanem a kártyaasztal mellett is. Az aktív versenyzés mellett szakíróként is tevékenykedett ebben a különleges sportban.
Ottlik Géza neve legtöbbünknek az Iskola a határon szerzőjeként ismerős, ezen kívül feltétlen említést érdemel még a korábbi, 1957-es Hajnali háztetők című művészregénye is, melyre az utókor nagy elismeréssel tekint. Ám életének egy másik, kevésbé emlegetett területe legalább ilyen izgalmas. A bridzsben elért sikerei és újításai révén nemzetközi szinten is elismertté vált.
Irodalmi hullámhegyek és -völgyek
Ottlik Géza 1912-ben született Budapesten, és már fiatal korában meghatározó élményeket szerzett a katonai iskolák szigorú világában. Ez az élményvilág későbbi írásait is mélyen befolyásolta, leghíresebb regénye, melyet a magyar irodalomtörténészek a későmodernség egyik legsikeresebb prózai alkotásának tartanak, éppen egy katonaiskolában játszódik. Bár élete során nem született olyan sok írása, egyetemistaként már publikált műveket, és hamar bekerült a korszak meghatározó irodalmi köreibe.
Az írói pálya azonban nem volt zökkenőmentes: a háború és az azt követő politikai viszonyok miatt időnként nem engedte őt érvényesülni a kultúrpolitika,
volt, amikor az Írószövetség pártfogása mentette csak meg a kitelepítéstől.
Ezekben az időkben inkább műfordítóként dolgozott, így neki köszönhetjük számos angol irodalmi mű magyar nyelvű kiadását. Írásainak igazi értékét csak később, a posztmodern „prózafordulat” idején kezdték el felismerni későbbi pályatársai, többek között „a Péterek”, vagyis Lengyel, Nádas, Esterházy, Hajnóczy. Szépirodalmi művei mellett azonban a bridzsben is jelentőset alkotott.
A bridzs mestere
Miközben irodalmi karrierje formálódott, Ottlik egy másik szenvedélyének is hódolt: a bridzsnek. Matematika-fizika szakos egyetemi hallgatóként került be a budapesti bridzséletbe, ahol gyors észjárásával és analitikus gondolkodásával hamar nagy sikereket aratott. Az aktív játék mellett korán írni is kezdett e sportról,
és 1933-tól a Budapesti Hírlap bridzsrovatának szerkesztőjeként tevékenykedett.
Nemcsak játszotta, hanem elemezte és tanította is a játékot, így hamar a hazai bridzsélet egyik meghatározó alakjává vált. Élete során versenyzőként is kiemelkedő sikereket ért el: az ifjúsági válogatott tagja volt, később pedig magyar bajnoki címet is szerzett. Szakíróként nemzetközi körökben is ismertté vált, különösen angol nyelvű bridzskönyve révén, amely új megközelítéseket hozott a játék elméletébe:
„1979-ben látott napvilágot Hugh Kelsey-vel közösen írt angol nyelvű bridzsszakkönyve, amelyet később magyarul is kiadtak Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein címmel.”
Ottlik Géza életműve így egyszerre két világban is maradandónak bizonyult. Az irodalomban és a bridzsben egyaránt a gondolkodás mélysége és a precizitás jellemezte. Bár ma már inkább szépíróként ismerjük, és emlékszünk rá, életében mindig is jelen volt a kártyajáték szeretete.
A kommunizmus alatt a kártyajátékot betiltották, pedig előtte bridzsvilágbajnokságokat is rendeztek hazánkban.
