Az Antarktisz hatalmas arany-, ezüst-, réz- és vaslelőhelyeket rejt. A jég olvadásával a nyersanyagok hamarosan elérhetővé válhatnak, a világ országai pedig versenybe szállhatnak kitermelésükért.
Egy friss tanulmány szerint az éghajlatváltozás következében 2300-ra akár egy Pennsylvania állam méretű terület is jégmentessé válhat az Antarktiszon, ami drasztikusan átalakíthatja a kontinens geopolitikai viszonyait.
Megnövekedhet az érdeklődés az Antarktisz aranya iránt
A tanulmány, amely a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban jelent meg, rámutatott, hogy a közeljövőben
hatalmas földterületek kerülhetnek a felszínre az antarktiszi jégtakaró alól.
A klímaváltozással összefüggő földrajzi átrendeződés értékes ásványi kincseket tárhat fel, ami az Antarktiszra vonatkozó nemzetközi szerződések újratárgyalására sarkallhatja a világ országait.
Ahogy egyre több jégmentes terület jelenik meg az Antarktiszon, megnőhet az érdeklődés ásványkincs-potenciálja iránt
– vélekedett Erica Lucas, a Kaliforniai Egyetem geofizikusa, a tanulmány vezető szerzője.
Komoly átalakulás vette kezdetét
Az Antarktisz jégtakarója változatos tájakat rejt, köztük hegyekkel, kanyonokkal, völgyekkel és vulkánokkal. Ahogy az éghajlat melegszik, a jégtakaró lassan visszahúzódik, felfedve a szárazföld egyes részeit.
A jégmentes szárazföld kialakulására vonatkozó előrejelzések eddig csak azt vették figyelembe, hogy a jégtakaró térbeli kiterjedése a jövőben hogyan fog elmozdulni. Az új tanulmány azonban azzal is számol, hogy a szárazföld kiemelkedik a visszavonuló jégből, és emellett a tengerszint változásainak különféle forgatókönyveivel is kalkulál.
A tanulmány alapján magas szintű jégolvadás esetén a 2300-as időpontot elérve nem kevesebb, mint
120 610 négyzetkilométernyi szárazföldi terület kerülhet felszínre,
míg a közepes mértékre vonatkozó becslés 36 381 négyzetkilométerrel, az alacsony pedig 149 négyzetkilométerrel számol.
Harc indulhat az ásványkincsekért
Azon a területen, amelyről a kutatócsoport úgy gondolja, hogy 2300-ra jégmentes lesz, számos ismert vagy feltételezett réz-, arany-, ezüst-, vas- és platinalelőhely található. Ezek önmagukban is igen értékes anyagok, ráadásul számos termék gyártásához is nélkülözhetetlenek.
A tanulmány megállapítása szerint az Antarktisz átrendeződése főleg olyan területeket érint, amelyekre Argentína, Chile és az Egyesült Királyság tart igényt, ezek többek között rézben, aranyban, ezüstben és vasban gazdagok.
Bár a kontinensen jelenleg nem engedélyezett a kereskedelmi célú ásványkincs-kitermelés, az Antarktisz-egyezmény lehetőséget ad a nyersanyagokkal kapcsolatos tevékenységekre, feltéve, hogy azokat tudományos céllal végzik.
Ez áll az Antarktisz-egyezményben
Az Antarktisz-egyezmény a Föld egyetlen, állandó lakosság nélküli földrészének nemzetközi jogi viszonyait szabályozza. Alapszerződését 1959. december 1-jén nyitották meg aláírásra, és 1961. június 23-án lépett hatályba. Ezt napjainkig 53 ország írta alá. A felek az Antarktiszt tudományos, védett területként ismerik el, ahol nem folyhat katonai tevékenység. Az Antarktisz-egyezmény környezetvédelmi jegyzőkönyve alapján a kontinensen 1998. január 14. óta a tudományos kutatás kivételével tiltott mindenfajta, ásványi anyagokkal kapcsolatos tevékenység végzése is.
A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy ahogy az ásványkincsek kitermelése egyszerűbbé válik, a területi igényekkel rendelkező országok megpróbálhatják elérni a korábban lefektetett feltételek újratárgyalását. Erre leghamarabb 2048-ban kerülhet sor, amikor az Antarktisz-egyezmény aláírói a környezetvédelmi jegyzőkönyvének felülvizsgálatát kérhetik.
Kapcsolódó: A Földünk legszélsőségesebb vidékeként emlegetett Antarktisz egyik különös sajátossága, hogy ott nem egyértelmű, mennyi az idő.
