Világom

Világom cikkek

Így lett kémből az első tévés főzőműsor sztárja: Julia Child titokzatos élete

Szinte minden amerikai nő tőle tanult főzni: Julia Child szakácskönyvét csak az 1963-ban elkezdett televíziós főzőiskolája múlta felül. Közvetlenül, érthetően és kedvesen mesélt a francia konyha sajátosságairól, így a nézők úgy érezhették, mintha az anyjuk vagy barátnőjük tanítaná őket a legfinomabb fogások elkészítésére. Kevesen tudták, hogy Julia a második világháború során ugyanilyen hatékonysággal még kémként dolgozott és cápákat riasztott el kotyvalékaival…

Finom dolgok ezek, hogy mit akarsz te, és mit akar az élet. Interjú egy családregényről

„Vitte magával a fürdőszobába, a vécére, a munkahelyi raktárba, a boltban a tejespulthoz, mindenhova. Formára filigrán érzés, de masszív. Nagy, kerek fejű hiány, amiről nem szokás beszélni [...]” – írja a negyvenes nők gyermektelenségéről Szaniszló Judit nemrég megjelent könyvében. A három generáció sorsát felölelő családregény, a Leli élete változatos eszközökkel mutatja meg a mindennapok költőiségét, miközben olyan témákat sem hallgat el, amiket máig hajlamos tabusítani a társadalom. Mi van akkor, ha nemi erőszakból, nyitott hátgerinccel vagy egyáltalán nem születik gyerekünk? Ha közben Falustyánban élünk a ‘40-es években, egy miskolci lakótelepen 30 évvel később vagy napjaink Budapestjén? Az élet esetlegességéről és egymásba csúszó szerepeiről kérdeztem a Petri-díjas írót.

Két hónapig otthon fingorászott, nem akármilyen könyv lett belőle

„De hát… de hát te két hónapig csak fingorásztál és káromkodtál! Ne legyél igazságtalan, mert menstruáltam is, és azt is az emberek orra alá dörgöltem” – veti fel Benedek Ágota frissen megjelent Rumbarumbamm: ez egy kibaszott karanténnapló című könyvében, amely jóval több altesti poénok masszív gyűjteményénél. A tévésorozatok, filmek, reklámok írásával foglalkozó szerző úgy tud megnevettetni (és meghatni is!) a szövegeivel, amire nem igazán számítasz ebben a félresikerült 2020-as évben. Arányérzékről, börtönbeli vezérleszbikusokról és a valóság dramatizálásáról beszélgettünk, miközben pont eggyel több pénisszel kapcsolatos mondást tanultam meg, mint amennyit eredetileg terveztem.

Képzeletben lehet ordítani az év legmozgalmasabb könyvében

„Ki fog könyvekről beszélgetni, amíg tart a koronavírus?” – eleveníti fel tavasszal érzett félelmét Bakos Gyöngyi, akinek pár hónapos halasztás után végül idén szeptemberben jelent meg az első kötete. A Nyolcszáz utca gyalog figyelemreméltó szerzői indulás, ráadásul a regény a kényszerű otthon maradás idején is folyamatos mozgásban tartja olvasóit. Három szerelmi történeten és megannyi európai nagyvároson keresztül kísérhetjük el a főszereplőt, a fiatal filmkritikusnőt, aki sehol sem időzik túl hosszan ahhoz, hogy unatkozni kezdjünk. Interjú kopogó mondatokról, Ingmar Bergmanról és a szex hétköznapi természetességéről.

A guillotine-nak köszönhetjük az első európai éttermeket?

Mit rendeltél legutóbb étteremben? Valami külföldi különlegességet a nyaralásod alatt, vagy egy finom vacsorát költöttél el kettesben valakivel a kedvenc helyeden? Meg sem tudjuk mondani, mi mindent ettünk már vendéglőben – mint ahogy azt sem, mióta léteznek egyáltalán. Bár ez utóbbin azért segíthetünk.

Anyám az utolsó 5 forintomat is ellopta, ha kellett neki piára

Az alkoholista vagy egyéb rendellenesen működő családi mintából való felépülés része annak megértése, miért működtek a szülők úgy, ahogy működtek. A felépülők megértik a szüleik indítékait, a betegségüket, jó esetben képesek megbocsátani is nekik – sokaknak viszont sohasem sikerül.