Az unokatestvérrel kötött házasság a világ sok részén bevett dolog. Jogilag nem tiltott, egyes országokban pedig kifejezetten gyakori jelenségről van szó.
Rengetegszer olvashattunk a történelemkönyvekben arról, hogy az uralkodó osztály a vagyon és a hatalom koncentráltságának megtartása érdekében gyakran házasodott családon belül. Ám az ilyen frigyek nem csak a múltban voltak jellemzőek.
A modern korban is létezik
A nagy dinasztiáknál valahol érthető volt a lépés, bár mai szemmel mindenképp furcsának tűnhet. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a nemesek, arisztokraták esetében általában nem volt szoros kapcsolat az unokatestvérek között (sokszor a testvérek között sem), így a házasulandó felek gyakorlatilag ismeretlenek voltak egymás számára.
Azt gondolhatnánk, hogy a felvilágosult emberek az ilyen házasságokat elítélték, a közeli rokonok már nem házasodhattak.
Nos, ez nem teljesen volt így, és ma sincs így, még hazánkban sem.
Sajátos a magyarországi szabályozás
Persze felvetődhet a kérdés, hogy ki számít közeli rokonnak. Sokan tartják a kapcsolatot a nagynénjük, nagybátyjuk gyerekeivel, elvégre unokatestvérekről van szó; mások még a nagyszüleik testvéreinek családjával is összejárnak (másod-unokatestvérek). Megint mások még szüleikkel sem ápolnak közeli kapcsolatot, vagyis a közeli rokon kifejezés a köznyelvben egészen mást jelent, mint jogilag.
A magyar törvények kimondják: közeli rokonok nem léphetnek házasságra egymással. Közeli rokonnak számít:
- a házastárs
- az egyenesági rokon (például szülő, nagyszülő, gyermek, unoka)
- az örökbefogadott gyermek
- a mostoha- és nevelt gyermek
- az örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő
- a testvér
Az unokatestvér nem szerepel a felsorolásban, vagyis a szüleink testvéreinek gyermekeivel minden további nélkül házasságra léphetünk ma Magyarországon. Sőt, a jog csak a házasságot tiltja a közeli rokonok között, az élettársi kapcsolatot nem. Ebben a kérdésben azonban egy érdekes jogi kacskaringóval találkozhatunk: az élettársi kapcsolat ugyan nem tiltott, de az intim viszony igen – ezt a Btk. is szankcionálja.
Nem egyedi a rokonházasság
Azt gondolhatnánk, hogy a rokonházasság engedélyezése jogi furcsaság, ami egyáltalán nem jellemző. Európa számos országában azonban nem tiltott az unokatestvérek házassága. Ide tartozik Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország. Sőt, nemrégiben a brit vezetés került szembe Washingtonnal, mert a királyságban nem akarták betiltani az unokatestvérek házasságát.
Persze az amerikai szabályozás sem egységes: az 50 államból több is van, ahol nem tiltják az ilyen házasságokat, köztük Kalifornia és New York.
Norvégiában azonban nem engedélyezett az ilyen frigy, ahogy sok más európai országban sem, bár számosban csak 2024 óta tiltják. Svédországban éppen ebben az évben szavaznak majd a kérdésről.
Ázsiában akadnak olyan országok, ahol kifejezetten gyakori, hogy unokatestvérek házasodnak. Iránban, Jordániában vagy Szaúd-Arábiában ez egyáltalán nem meglepő jelenség. Ugyanakkor Kínában és Koreában egyértelműen tiltott az ilyen kapcsolat.
Genetikai káoszt okoz
Régóta ismert, hogy a genetikai állomány miatt nem szerencsés a közeli rokonok kapcsolata: ilyenkor ugyanis sokkal nagyobb eséllyel öröklődnek át hibás gének.
Minden génből két példánnyal rendelkezünk: az egyiket az apától, a másikat az anyától kapjuk. A két gén eltérése gondoskodik arról, hogy minél ellenállóbbak legyünk, illetve teszi lehetővé azt is, hogy az esetleges hibás gének ne okozzanak gondot – hiszen van belőlük egy olyan is, ami nem tartalmazza a hibát.
A túlságosan közeli rokoni kapcsolatok esetében azonban megnő annak az esélye, hogy mindkét ágról hibás gén érkezzen, vagyis genetikai rendellenesség alakuljon ki. Ráadásul megnő a betegségekre való fogékonyság is.
A szokatlan kapcsolatok a magyar írók körében sem voltak ritkák, Vörösmarty Mihály például egy olyan lányt vett el, aki a gyermeke is lehetett volna.
