Különlegesen gazdag élővilág, nyüzsgő sokaság - de csak 10 évente. Máskor az ukrán tó helyén található terület csak egy néhol mocsaras, néhol kiszáradt lapály...
Létezik egy tó, mely csak tízévente egyszer telik meg vízzel. A
kkor azonban olyan biológiai sokféleséggel lepi meg a környezetét, hogy nem lehet nem tudomást venni róla.
A bőség napjai után azonban a tó kiszárad, és újabb 10 évig várhatunk a megjelenésére.
Az ukrán tó igazán különleges
A tó Ukrajna Hmelinycki régiójában található, Veselets falu közelében. Időnként hatalmas víztükör borítja el a területet, majd évekre ismét eltűnik, csak egy mocsaras, növényzettel benőtt síkság marad utána - írja a libertatea.ro.
Amikor azonban a tó megtelik, hossza meghaladhatja a három kilométert, szélessége pedig a több mint egy kilométert is elérheti, vagyis jelentős méretű víztest formálódik a síkságon.
Az időszakosság oka, hogy a víz nem egy állandó forrásból származik, hanem elsősorban a lehulló csapadék adja.
A tó csak akkor alakul ki, amikor elegendő eső esik, és a víz képes összegyűlni a természetes medencében.
Tízévente megmarad a víz
A térség geológiai felépítése kulcsszerepet játszik ebben a különös folyamatban. A talajt neogén korú agyagrétegek alkotják – ez a geológiai korszak mintegy 23 és 2,6 millió évvel ezelőtt zajlott. Az ilyen agyag rendkívül alacsony vízáteresztésű, ami azt jelenti, hogy a lehulló csapadék nem tud könnyen leszivárogni a mélyebb rétegekbe.
Amikor tehát sok eső esik, a víz a felszínen marad, és feltölti a tál alakú mélyedést. A medence formája is hozzájárul ehhez: a domborzat úgy viselkedik, mint egy természetes csésze, amely összegyűjti a vizet, de nem engedi, hogy gyorsan elfolyjon.
Ha viszont szárazabb időszak következik, a víz fokozatosan elpárolog, vagy lassan beszivárog a talajba, így a tó ismét eltűnik.
Az, hogy a tó körülbelül tízévente bukkan fel, több tényező együttes hatásának eredménye.
Ehhez megfelelő mennyiségű csapadékra, nedves talajállapotra és a levezető csatornák eltömődésére is szükség van. Ha a megelőző években hosszabb szárazság uralkodott, a talaj előbb felszívja a vizet, mielőtt az a felszínen gyűlni kezdene. Ha viszont már telítettebb a talaj, a víz gyorsabban felhalmozódik, és kialakul a tó. Az időjárás, különösen a hőmérséklet és a párolgási arány, szintén nagy hatással van rá: forró, száraz időben a víz gyorsan eltűnik, míg hűvösebb, nedvesebb években hosszabb ideig is megmaradhat a víztükör.
Különleges, gazdag élővilág
A helyiek már régóta ismerik ezt a furcsa, időszakosan megjelenő tavat. A régi térképeken és beszámolókban is feltűnik, bár nem minden korban volt látható.
A területet korábban mocsaras, lápos vidék jellemezte, amelyet a 20. században megpróbáltak lecsapolni mezőgazdasági célból.
Az ilyen beavatkozások során csatornákat ástak, hogy elvezessék a vizet, ám ezek az évtizedek során részben eltömődtek, így a természet ismét visszavette a területet.
Amikor a tó megjelenik, különleges ökológiai szerepet tölt be. A víz visszatérése újraéleszti a környék élővilágát: halak, kétéltűek, veszélyeztetett vízimadarak és különféle rovarok népesítik be azt. A tó körül ritka növényfajok, köztük védett orchideák is megjelennek, amelyek kifejezetten a váltakozó víz- és szárazfázisokhoz alkalmazkodtak.
Az ilyen időszakos vizes élőhelyek biológiai sokfélesége meglepően gazdag, épp azért, mert az élőlényeknek alkalmazkodniuk kell a változékony körülményekhez.
Kapcsolódó: Így lesznek rózsaszínűek a tavak
