Csak tízévente látható a titokzatos tó: több szempontból is különleges

Olvasási idő kb. 3 perc

Különlegesen gazdag élővilág, nyüzsgő sokaság - de csak 10 évente. Máskor az ukrán tó helyén található terület csak egy néhol mocsaras, néhol kiszáradt lapály...

Létezik egy tó, mely csak tízévente egyszer telik meg vízzel. A

kkor azonban olyan biológiai sokféleséggel lepi meg a környezetét, hogy nem lehet nem tudomást venni róla.

A bőség napjai után azonban a tó kiszárad, és újabb 10 évig várhatunk a megjelenésére. 

Az ukrán tó igazán különleges 

A tó Ukrajna Hmelinycki régiójában található, Veselets falu közelében. Időnként hatalmas víztükör borítja el a területet, majd évekre ismét eltűnik, csak egy mocsaras, növényzettel benőtt síkság marad utána - írja a libertatea.ro.  

A különleges tó csak időszakosan telik fel vízzel, de akkor az állatoknak és növényeknek maga a Kánaán
Fotó: Petro Gruško / Wikimedia Commons

Amikor azonban a tó megtelik, hossza meghaladhatja a három kilométert, szélessége pedig a több mint egy kilométert is elérheti, vagyis jelentős méretű víztest formálódik a síkságon.  

Az időszakosság oka, hogy a víz nem egy állandó forrásból származik, hanem elsősorban a lehulló csapadék adja.

A tó csak akkor alakul ki, amikor elegendő eső esik, és a víz képes összegyűlni a természetes medencében.

Tízévente megmarad a víz 

A térség geológiai felépítése kulcsszerepet játszik ebben a különös folyamatban. A talajt neogén korú agyagrétegek alkotják – ez a geológiai korszak mintegy 23 és 2,6 millió évvel ezelőtt zajlott. Az ilyen agyag rendkívül alacsony vízáteresztésű, ami azt jelenti, hogy a lehulló csapadék nem tud könnyen leszivárogni a mélyebb rétegekbe. 

Amikor tehát sok eső esik, a víz a felszínen marad, és feltölti a tál alakú mélyedést. A medence formája is hozzájárul ehhez: a domborzat úgy viselkedik, mint egy természetes csésze, amely összegyűjti a vizet, de nem engedi, hogy gyorsan elfolyjon.  

Ha viszont szárazabb időszak következik, a víz fokozatosan elpárolog, vagy lassan beszivárog a talajba, így a tó ismét eltűnik. 

Idézőjel ikon

Az, hogy a tó körülbelül tízévente bukkan fel, több tényező együttes hatásának eredménye.

Ehhez megfelelő mennyiségű csapadékra, nedves talajállapotra és a levezető csatornák eltömődésére is szükség van. Ha a megelőző években hosszabb szárazság uralkodott, a talaj előbb felszívja a vizet, mielőtt az a felszínen gyűlni kezdene. Ha viszont már telítettebb a talaj, a víz gyorsabban felhalmozódik, és kialakul a tó. Az időjárás, különösen a hőmérséklet és a párolgási arány, szintén nagy hatással van rá: forró, száraz időben a víz gyorsan eltűnik, míg hűvösebb, nedvesebb években hosszabb ideig is megmaradhat a víztükör. 

Különleges, gazdag élővilág 

A helyiek már régóta ismerik ezt a furcsa, időszakosan megjelenő tavat. A régi térképeken és beszámolókban is feltűnik, bár nem minden korban volt látható.

A területet korábban mocsaras, lápos vidék jellemezte, amelyet a 20. században megpróbáltak lecsapolni mezőgazdasági célból.

Az ilyen beavatkozások során csatornákat ástak, hogy elvezessék a vizet, ám ezek az évtizedek során részben eltömődtek, így a természet ismét visszavette a területet. 

Amikor a tó megjelenik, különleges ökológiai szerepet tölt be. A víz visszatérése újraéleszti a környék élővilágát: halak, kétéltűek, veszélyeztetett vízimadarak és különféle rovarok népesítik be azt. A tó körül ritka növényfajok, köztük védett orchideák is megjelennek, amelyek kifejezetten a váltakozó víz- és szárazfázisokhoz alkalmazkodtak.  

Az ilyen időszakos vizes élőhelyek biológiai sokfélesége meglepően gazdag, épp azért, mert az élőlényeknek alkalmazkodniuk kell a változékony körülményekhez. 

Kapcsolódó: Így lesznek rózsaszínűek a tavak

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?