A nagyhatalmak közötti fegyverkezési verseny következő szintjét a hiperszonikus rakéták jelenthetik, amelyek a hangsebesség ötszörösét meghaladó sebességükkel nemcsak elképesztően gyorsak, de rendkívül pontosak is, és pusztító erővel rendelkeznek.
Miközben Kínának és Oroszországnak jelentések szerint több olyan működőképes hiperszonikus fegyvere van, amely akár nukleáris robbanófejjel is felszerelhető, addig az Egyesült Államok le van maradva riválisai mögött: csak idén decemberben kezdi tesztelni saját fejlesztésű megoldását.
Erre képesek a hiperszonikus rakéták
A hiperszonikus fegyverek Mach 5-ös sebességgel, azaz a hangsebesség ötszörösével haladhatnak, és minden más tulajdonságukat, így manőverezhetőségüket, hatótávjukat és pontosságukat tekintve is messze lekörözik a jelenleg alkalmazott rakétákat, ezért szakértők szerint
akár egész háborúkat dönthetnek el.
Eddig ugyanakkor egyetlen valódi hiperszonikus rakétát sem vetettek be valós harctéri körülmények között. Bár Vlagyimir Putyin korábban azt állította, hogy az orosz fejlesztésű Kinzsal rakéta, amellyel Ukrajnát támadták, Mach 5 sebesség mellett képes manőverezni, ez valószínűleg túlzás.
A technikailag hiperszonikus és valódi hiperszonikus rakéták között az egyik legfontosabb különbség a manőverezhetőség,
vagyis az a képesség, hogy Mach 5 sebességgel haladva szabadon lehessen irányt váltani, és ne csak kisebb korrekciókra legyen lehetőség. Ennek a követelménynek a Kinzsal nem igazán felel meg.
Az orosz védelmi minisztérium közlése alapján Ukrajna energetikai infrastruktúráját célozva januárban közepes hatótávolságú, hiperszonikus Oresnyik rakétákat is bevetettek, azt hirdetve, hogy az ukránok rendelkezésére álló légvédelmi rendszerei nem hatékonyak a fegyverrel szemben.
Brit sajtóértesülések szerint Oroszország eközben egy olyan hiperszonikus rakétarendszer fejlesztésén dolgozik, amely minden eddigi megoldásnál erősebb, és akár 8 perc alatt elérheti Londont. Az Oresnyik fiaként emlegetett rakétáról független, hivatalos információk nem állnak rendelkezésre, de úgy tudni,
8 kinetikus robbanófejet hordozhat.
Ezek nem rendelkeznek külön robbanótöltettel, így kizárólag nagy sebességükkel okoznak pusztítást. A rendszer állítólag akár 30 méteres mélységben lévő célpontokat is képes megsemmisíteni, így megerősített bunkerek és föld alatti létesítmények ellen is hatékony lehet. Hogy fejlesztése jelenleg milyen stádiumban van, és készen áll-e a bevetésre, az egyelőre nem világos.
Kínának is vannak ilyen pusztító erejű rakétái
A kínai hiperszonikus fegyverek szintén komoly kockázatot jelentenek. Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere egy 2024. novemberi interjúban arról beszélt, hogy egy esetleges katonai konfliktus esetén a kínai rakétarendszer 20 percen belül 10 amerikai repülőgép-hordozót semmisíthetne meg.
Kína egy olyan hadsereget épít, amelyet kifejezetten az Egyesült Államok erőinek elpusztítására terveztek.
Amikor az amerikai haditengerészet 2022 októberében hadrendbe állította legújabb és legfejlettebb repülőgép-hordozóját, az USS Gerald R. Fordot, az elemzők aggodalmukat fejezték ki a 13,3 milliárd dollárból megépített monstrum létjogosultságát illetően. A valaha volt legnagyobb és legdrágább hajó kilenc emelettel magasodik a vízszint fölé, öt hektáros repülőfedélzettel rendelkezik és négy vadászgép-század befogadására alkalmas.
Gigászi mérete és modern technikai képességei ellenére azonban a Ford meglehetősen sebezhető a kínai hiperszonikus rakétákkal szemben. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának 2024. decemberi jelentése szerint már egyetlen ilyen rakétacsapás is elegendő lenne ahhoz, hogy elpusztítsa.
A kínai DF-17 hiperszonikus rakéta például állítólag képes elérni a Mach 10 sebességet, vagyis a hangsebesség tízszeresét, és több mint 2400 kilométeres távolságból mérhet csapást. Ez a rakéta ráadásul nem hagyományos ívben repül, sőt a légkörbe való visszatérése után is manőverezhető marad, vagyis
megváltoztathatja a pályáját és az irányát, így megsemmisítése komoly kihívás lehet.
Amerika is ringbe száll
Az Egyesült Államok fejlesztés alatt álló valódi hiperszonikus fegyvere, az Angry Tortoise egy Draper nevű innovatív hajóművet használ, amely ugyancsak lehetővé teszi, hogy a rakéta repülés közben jelentősen megváltoztassa pályáját.
A Draper a szilárd és a folyékony hajtóanyagú hajtóművek előnyeit ötvözi.
A rakéta folyékony üzemanyaggal működik, ezért nehezebb elfogni, illetve többször is újraindítható. A Draper ráadásul 60 százalékban 3D nyomtatott alkatrészekből készül, ezáltal más megoldásokhoz viszonyítva lényegesen olcsóbb az előállítása.
Az Angry Tortoise tesztindítására idén decemberben Új-Mexikóban, a White Sands rakétalőterén kerülhet sor. Az amerikai hadsereg itt végezte el az első atombomba sikeres tesztjét is.
Egyre nagyobb szerep juthat a lézerfegyvereknek
Az Egyesült Államok a fenyegetés súlyára tekintettel nemcsak hiperszonikus rakétát fejleszt, hanem az ilyen csapások elhárítására alkalmas lézerfegyvereket is.
Ezek a fegyverek fénysebességgel tüzelhetnek, így semlegesíthetik a hiperszonikus rakétákat.
Az USS Gerald R. Ford anyahajót például olyan fejlett, a hajó atomreaktorai által működtetett lézerfegyverekkel szerelhetik fel, amelyek több ezer vagy tízezer alkalommal tüzelhetnek a hiperszonikus rakétákra, hatékonyan követve és bemérve azokat.
A lézeres technológia mellett szól, hogy egy kilövés mindössze 1 és 10 dollár közötti ráfordítással jár, amely elhanyagolható egy védelmi rakéta indításának 1-10 millió dolláros költségvonzatához képest.
Ha kíváncsi vagy, hogy Kína milyen fegyvereket mutatott be legutóbbi katonai parádéjén, olvasd el ezt a cikkünket is!
