A nagyhatalmak közötti fegyverkezési versenyben a jelek szerint Kína sem akar lemaradni. Az ország egy űrközi repülőgép-hordozó megépítését tervezi, amely 88 lopakodó harci drón bevetésére ad lehetőséget.
A nagyhatalmak közötti fegyverkezési verseny következő szintjét a hiperszonikus rakéták jelenthetik, amelyek a hangsebesség ötszörösét meghaladó sebességükkel nemcsak elképesztően gyorsak, de rendkívül pontosak is, és pusztító erővel rendelkeznek.
Hosszú háború volt, de közel sem a leghosszabb a történelemben, az viszont igazán egyedi, hogy miért lett olyan sokára vége.
Lehetséges volna, hogy aki a 2000-es években született, már csak egy old school csomagolású, könnyen helyettesíthető, kétes összetételű és gyanúsan kemény állagú masszát lát bele a sokak retró életérzését megtestesítő és gyermekkorát meghatározó ikonba? A sertésmájkrémkonzerv még ennél is sokkal több.
A háború – sajnos vagy sem – az egyik legfőbb mozgatórugója az emberi találékonyságnak, leleményességnek: a tudomány folyamatosan újabb és újabb hadászati módszereket fejleszt ki, melyeket később gyakran a civil életben is hasznosítanak. Egy évszázaddal ezelőtt még teljesen máshogy nézett ki a hadviselés, mint napjainkban: összeszedtünk azokat az áttörést jelentő technológiákat, melyek alapvetően változtatták meg a modern háborúzás szabályait.
Életünk sok más területéhez hasonlóan a technológiai fejlődés gyökeresen átalakíthatja a háborúzást is, így a modern hadviselés keretében várhatóan egyre kevesebb katonának kell majd fegyvert ragadnia.
