Ebbe a faluba csak felügyelettel léphetnek gyerekek: elhagyatott minden háza

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Erőd, mecset, piac, tágas, belső udvaros lakóházak és őrtoronyok állnak elhagyatottan az Egyesült Arab Emírségek, egyetlen fennmaradt történelmi gyöngyhalászfalujában. Míg a régió hasonló településeit az olaj felfedezése után lebontották, Al Jazeera Al Hamra túlélte az időt, és ma ritka, ugyanakkor hiteles képet mutat az olajkorszak előtti emirátusi életformáról.

A gyöngyöknek már az őskor óta meghatározó a szerepük, az Egyesült Arab Emírségek területén megannyi neolitikus lelőhelyen szép számmal találtak is belőlük. Al Jazeera Al Hamra élete is erre épült, egyike volt a térség egykor virágzó gyönyhalász közösségeinek. A Ras Al Khaimah központjától 20 percnyi autóútnyira fekvő falu neve annyit tesz: vörös sziget.

Látszik a múlt az elhagyatott faluban

A település szerkezetében minden klasszikus elemet tartalmazott: erődöt, őrtornyokat, mecsetet, valamint egy, az arab piacnak nevezett szukot, amely a kereskedelem központja volt. A lakóépületei rendkívül változatosak: a kicsi, egyszerű házaktól a kétszintes épületeken és belső udvaros otthonokon át egy egészen nagyméretű rezidenciáig, amely egy tehetős gyöngykereskedőé volt.

Az elhagyatott falu ma is szabadon látogatható
Fotó: Bin Al Stroker – Mohd Jaizan Bin Arif / Wikimedia Commons

Így építkeztek

Az épületek hagyományos technikával, kizárólag helyi anyagokból, koralltömbökből és fosszilizálódott tengerparti kőzetből, mangrovefák gerendáiból, datolyapálma-törzsekből készültek. A padlók alatt kagylórétegek segítették a vízelvezetést, a tetőket pedig nád és kötél borította.

Idézőjel ikon

A keskeny sikátorok összekötötték a lakóházakat a szukkal és a mecsettel, miközben az építészek egyszerű és díszes boltíveket, valamint finoman kidolgozott stukkórácsokat álmodtak és valósítottak meg a faluban.

Különleges építészeti elemnek számít az ott ugyancsak megtalálható széltoronyház, amely iskolapédája a barjeelnek, vagyis egy olyan passzív szellőztető és hűtőrendszernek, amely évszázadokkal a modern légkondicionálás előtt az épületek hűtését biztosította.

Félezer ház állt a településen

A 19. század elején a faluban mintegy 500 ház állt, és a Zaab törzs lakta. Vezetőjük, Sheikh Qadib bin Ahmed Al Zaabi, Al Jazeera Al Hamra uralkodója volt 1820-ban, és egyike annak a négy független elöljáróságnak, akik aláírták a Trucial States-államok (Abu‑Dhabi, Dubaj, Sardzsa, Adzsmán, Umm el‑Kaivein, el‑Fudzsejira) és a brit korona közötti 1820-as szerződést az 1819-es Dhayah Fort melletti csata után.

Al Jazeera Al Hamrának élénk gyöngyhalász közössége volt
Fotó: Bin Al Stroker – Mohd Jaizan Bin Arif / Wikimedia Commons

Száz éve összeomlott a gyöngyhalászat

Al Jazeera Al Hamra egyébként eredetileg árapály-sziget volt, amely két részre tagolódott: az északi Umm Awaimir és a déli Manakh negyedre. A közösség 25 gyöngyhalász hajóból álló flottát tartott fenn, emellett mintegy 500 juhot és 150 szarvasmarhát nevelt.

A jólétnek azonban véget vetett a gyöngyhalászat összeomlása az 1920-as években.

Az olaj felfedezése gyökeresen átalakította ugyanis a térséget, ennek következményeként hagyták el a falut a település lakói 1968 és 1971 között.

Ma szabadtéri múzeumként működik

Ma Al Jazeera Al Hamra őrizetlen, szabadtéri múzeumként működik. Sok épület romos vagy rozoga, ezért tilos belépni ezekbe vagy bármire is felmászni, emellett a védett területről elvinni sem szabad semmit.

Biztonsági okokból látogatni kizárólag nappal ajánlott, a legideálisabb erre a 8 és 18 óra közötti időszak. A belépés ingyenes

A helyszín ugyan családbarát, de a gyerekeket fokozottan kell felügyelni az egyenetlen terep miatt. A látogatáshoz kényelmes cipőt, szellős, visszafogott öltözetet ajánlanak, valamint azt, hogy legyen az odalátogatónál fényvédő és elegendő ivóvíz. Fényképezni nem csak lehet, hanem majdhogynem kötelező is, hiszen a falu elhagyatott utcái és hagyományos öbölmenti építészete különleges, fotózásra csábító hátteret kínál az emirátusok múltjába utazóknak.

A település az UNESCO világörökségi listára való felkerülését várja
Fotó: Bin Al Stroker – Mohd Jaizan Bin Arif / Wikimedia Commons

Húsz kupolás mecsetet is feltártak

A falu érdekessége az a régészek által feltárt ősi, 20 kupolás mecset is, amely már egy 1820-as évekbeli brit térképen is szerepelt. Al Jazeera Al Hamra felkerült az UNESCO Világörökségi Kulturális Várományosi Listájára a Közel-Kelet több ezer éves társadalmi rétegződésen alapuló építészetének és várostervezésének kiemelkedő példájaként. Hitelessége miatt gyakran ad helyet örökségi fesztiváloknak, kulturális eseményeknek és történelmi túráknak Ras Al Khaimah területén, például a Ras Al Khaimah Fine Arts Festival idején.

Ha kíváncsi vagy egy másik elhagyatott helyre is, a Törökországban található Burj Al Babasról szóló cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.