Szombat délután egy 4,35-ös magnitúdójú rengés pattant ki a szlovák–magyar határ térségében, komoly károkról egyelőre nem érkezett hivatalos jelzés.
Az Index cikke alapján 13 óra 44 perckor történhetett a rengés.
Magyarországon nem ez volt az első földrengés idén
A mai 4,35 erősségű rengés a kora délutáni időszakban történt, epicentruma Mosonmagyaróvártól mintegy 15 kilométerre lehetett. A határ mindkét oldaláról érkeztek lakossági jelzések. Sokan rövid, de határozott lökést tapasztaltak, egyesek az utcára siettek ijedtükben. Hivatalos tájékoztatás szerint komoly károkról nem érkezett bejelentés, a szakemberek ugyanakkor továbbra is elemzik a beérkezett adatokat, hogy pontos képet adjanak a rengés mélységéről és mechanizmusáról.
A Földrengést Kutató Intézet információs rendszere szerint az elmúlt 30 napban több mint 50 rengést észleltek hazánkban.
Mi áll a mai rengés hátterében?
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közösségi oldalán közölt poszt szerint a mai rengés háttérben a Kárpát-medence összetett földtani viszonyai állnak. A térségben folyamatosan gyűlik a feszültség a kőzetlemezek mozgása miatt. Az Adriai-lemez lassú, de kitartó északi irányú elmozdulása és elfordulása mintegy összenyomja a medence alatti kőzettömegeket, amelyek az európai és az adriai lemez közé szorulnak. Ez a „préselő” hatás időről időre földrengések formájában adja le a felhalmozódott energiát.
A mostani földmozgás az úgynevezett ALCAPA-lemeztest területén belül következett be, amely a Kárpát–Pannon régió északnyugati részének mélyebb szerkezetét alkotja. Ez a földtani egység hosszú fejlődéstörténet során alakult ki, miközben a Pannon-medence szerkezete is jelentősen átalakult és elvékonyodott. A folyamat során számos vető és törészóna jött létre, amelyek ma is aktívak lehetnek.
A szakértők szerint a rengés valószínűleg egy ilyen, korábban kialakult szerkezeti gyengeség mentén szabadította fel a feszültséget. Bár Magyarország nem tartozik a kifejezetten erősen földrengésveszélyes területek közé, a műszerek rendszeresen rögzítenek kisebb földmozgásokat.
Januárban például több tucat eseményt jegyeztek fel a Kárpát-medencében, és a történelem során is előfordultak a mostaninál erősebb rengések.
A mostani, 4,35-ös magnitúdójú rengés már a lakosság számára is érzékelhető volt, de az ilyen erősségű földmozgások általában csak kisebb repedéseket vagy vakolatleválást okozhatnak az epicentrum közvetlen közelében. Jelentősebb károk ritkán fordulnak elő.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy bár pontos előrejelzésre továbbra sincs lehetőség, a folyamatos műszeres megfigyelés segít abban, hogy minél gyorsabban és pontosabban értékeljék az eseményeket.
