Olvasási idő kb. 2 perc

Liszt Ferenc egykori koncertzongoráját ma is Portugáliában őrzik. A hangszer Lisszabonhoz kötődik, ahol a zeneszerző 1845-ben nagy sikerű hangversenyeket adott. A zongora ma a Nemzeti Zenei Múzeum egyik legértékesebb darabja, és a magyar zenetörténet különleges emléke.

Lisszabon külvárosában te is meghallgathatod, hogy szól Liszt zongorája

Liszt Ferenc 1839-ben indult el csaknem nyolc éven át tartó európai koncertkörútjára, amelynek során a kontinens legfontosabb városait járta be Glasgow-tól Konstantinápolyig, Moszkvától egészen Lisszabonig. Fellépéseit mindenütt hatalmas érdeklődés övezte, a kortárs sajtó pedig külön fogalmat alkotott a körülötte kialakuló rajongás leírására: ez volt a „lisztománia”.

"Liszt Ferenc a legjobb dolog Portugáliában" - így fogalmazott a helyi sajtó
Fotó: Dea / A. Dagli Orti / Getty Images Hungary

Lisszabonba tengeri úton érkezett, és több mint hat hetet töltött a városban. Koncertjeinek fő helyszíne a São Carlos Nemzeti Színház volt, ahol nemcsak fellépett, hanem vendégként operai előadásokat is megtekintett – olvasható a getLisbon oldalán. Szokásához híven jótékonysági hangversenyt is adott, ezúttal egy árvaház javára, a bevételt pedig saját pénzéből egészítette ki, ami jól mutatja nagylelkűségét.

Lisszaboni tartózkodása idején Liszt zeneszerzőként is aktív volt: ekkor dolgozott több művén, köztük A kovács című darabon.

Poggyászában egy különleges hangszer is helyet kapott, egy Marseille-ben készült Boisselot & Fils koncertzongora, amely addig ismeretlen volt Portugáliában. Ezen a hangszeren játszott lisszaboni fellépésein, és a város zenei életének egyik szenzációjává vált.

A zeneszerző magánkoncertet adott II. Mária királynő és II. Ferdinánd király számára is a Nemzeti Palotában, ahol lovagi címmel tüntették ki. A királyi udvar ajándékokkal fejezte ki elismerését, Liszt pedig távozása előtt viszonzásképpen a királynőnek ajándékozta koncertzongoráját.

Ez a hangszer ma a Nemzeti Zenei Múzeum gyűjteményének kiemelkedő darabja, amely 2025-ben új helyszínen, a Mafra királyi épületében nyílt meg a látogatók előtt. A múzeum több mint ezer hangszert őriz a 12. és a 21. század közötti időszakból, köztük számos nemzeti kincsnek minősített darabot.

Liszt 1845 februárjában hagyta el Lisszabont hajóval, és bár soha nem tért vissza az Ibériai-félszigetre, jelenléte hosszú időre nyomot hagyott a portugál zenei életben.

Olvasd el következő cikkünket is, amely Liszt Ferenc különleges szerelméről szól.

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!
Címkék
Világom liszt ferenc lisszabon zeneszerző zongora

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

középkori ábrázolás egy hálószobáról festett alakokkal
Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Női túrázó egy sziklán állva a Matterhornnal szemben, a svájci Alpokban.
Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

fájdalomtól eltorzult arcú nő ül a kanapén, kezét a mellkasára szorítja
Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Írónő regényt ír
Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.