A kutatók az indonéziai Celebesz szigetén, egy Liang Metanduno nevű barlangban azonosították a világ legrégebbi ismert sziklarajzát, egy 67 800 éves kézlenyomatot. Mivel a barlangot számos további rajz borítja – nemcsak későbbről származó kézlenyomatok, hanem különféle alakzatok és állatábrázolások –, sokáig senki nem sejtette, hogy milyen jelentősége lehet.
A felfedezés rangját tovább növeli, hogy a barlangrajz egyúttal a legkorábbi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Homo sapiens, vagyis a modern ember már ebben az időszakban is az ázsiai és az ausztrál kontinensek között elterülő szigeten élt. A kézlenyomatot annak az ősi embercsoportnak az egyik tagja hagyhatta hátra, amely Ausztráliába vezető útja során benépesítette a régiót.
Ásványlerakódások mutatták meg a barlangrajz korát
Maxime Aubert, az ausztrál Griffith Egyetem régésze és geokémikusa csapatával egy nagyobb projekt részeként nyolc barlang összesen 11 rajzát vizsgálta meg, hét kézlenyomatot, két emberi alakot és két geometriai mintát.
What you’re looking at—the faint outline of a hand behind the animal figure on the left—may be the oldest known rock art yet discovered. Archaeologists investigating a cave in Indonesia have determined that the hand is about 67,800 years old!https://t.co/kG9vMTs3T0 pic.twitter.com/DInnNLlECp
— Archaeology Magazine (@archaeologymag) January 22, 2026
A barlangrajzok minimális korát a szakemberek egy modern lézeres kormeghatározási technikával állapították meg, a felületükön kialakult kalcium-karbonát-lerakódásokat elemezve. Így derült ki, hogy a szóban forgó 14 x 10 centiméteres kézlenyomat legalább 67 800 éves lehet.
Ez azt jelenti, hogy 1100 évvel idősebb, mint a spanyolországi neandervölgyiekhez köthető, korábban azonosított barlangrajzok. Ehhez képest a Homo sapiens legrégebbi, Európában azonosított alkotásai jóval később, mintegy 40 ezer évvel ezelőtt készültek.
A minta az idők során jelentősen elhalványult, de az ujjak és a tenyér lenyomata továbbra is látható maradt.
A kutatók szerint a rajzon az ujjakat szándékosan keskenyítették el, aminek szimbolikus jelentősége lehetett. Ez a fajta ábrázolás egyébként csak Celebesz szigetén volt jellemző.
A rajztól mindössze 11 centiméterre egy sötétebb lenyomat is található a falon, amely legfeljebb 32 800 évvel született, ami arra utal, hogy az őskori emberek legalább 35 ezer éven át használták a barlangot.
Bár egykor más emberfajok is éltek a szigeten, a régészek úgy vélték, hogy a rajzok a Homo sapienstől származnak, mivel a keskenyített ujjak elkészítése technikailag kihívást jelentett, és már korábbi bizonyítékok is azt mutatták, hogy ebben az időszakban a mai emberek ősei is megtelepedtek a régióban.
Fontos kérdésekre ad választ
A kézlenyomat okkerrel, az emberiség legősibb festékanyagával készült – valószínűleg úgy, hogy alkotója a barlang falára tette a kezét, majd a száját rögtönzött festékszóróként használva jutatta rá az anyagot. Ez további lehetőségeket nyithat meg a kutatók előtt, mivel tartalmazhatja őseink DNS-ét, ami további válaszokkal szolgálhat velük kapcsolatban.
A felfedezés fontos adalékkal szolgál a régiót benépesítő népcsoportok vándorlásával kapcsolatban is. Alátámasztja ugyanis azt a feltételezést, hogy a modern emberek a mai Borneótól Celebeszig tartó északi útvonalon hajózva jutottak el Ausztráliába, majd onnan Nyugat-Pápuába vagy az indonéz Misool szigetére.
Bizonyíthatja, hogy Észak-Ausztráliában már 65 ezer évvel ezelőtt is éltek emberek - feltehetően az ausztrál őslakosok ősei.
Chris Clarkson, a Griffith Egyetem régészprofesszora szerint a barlangban talált kézlenyomatok azt is mutatják, hogy a később Ausztráliát benépesítő emberek gazdag kulturális élettel rendelkeztek, hiszen nemcsak túlélték az óceánon átívelő utat, hanem összetett szimbólumokat használva alkotásokat hagytak hátra – korábban, mint azt eddig bárki gondolta volna.
Ha kíváncsi vagy, hogy az utolsó neandervölgyiek hogyan élhették mindennapjaikat, olvasd el ezt a cikkünket is!
