Eltörölnék a napi 8 órás munkavégzést: korlátozhatják a heti munkaidőt Németországban

Olvasási idő kb. 1 perc

Alapjaiban változhat meg a munkavégzés egyik legismertebb szabálya Németországban. A kormány tervei szerint a jövőben nem a napi, hanem a heti munkaidő lenne a meghatározó, ami új korszakot nyithat a munkaerőpiacon.

Ezen túlmenően a túlórához kapcsolódó pótlékokat adómentessé tennék – olvasható a HRportál oldalán.

Így változna meg a munkavégzés Németországban

A német kormánykoalíció egy olyan munkaidő-reformon dolgozik, amely fellazítaná a hagyományos, napi nyolcórás munkavégzéshez kötődő szabályozást. Az elképzelés szerint a jövőben nem a munkanap hossza lenne szigorúan meghatározva, hanem egy heti maximális munkaidő szabna keretet a foglalkoztatásnak.

Németországban fellazítanák a hagyományos, napi nyolcórás munkavégzéshez kötődő szabályozást
Fotó: VioletaStoimenova / Getty Images Hungary

Ez azt jelentené, hogy a munkaidő elosztása rugalmasabban igazodhatna a munkavállalók és a cégek igényeihez.

A kormány érvelése szerint a jelenlegi rendszer egy ipari korszakból örökölt modell, amely egyre kevésbé illeszkedik a modern gazdaság működéséhez.

A rugalmasabb heti beosztás különösen a családos dolgozók számára hozhatna könnyebbséget, hiszen a hosszabb és rövidebb munkanapok váltakozása segítheti a munka és a magánélet összehangolását. Emellett a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok is hatékonyabban szervezhetnék meg a munkát

Felmerült, hogy a túlórákhoz kapcsolódó pótlékokat adómentessé tennék, így vonzóbbá válna a pluszmunka vállalása.

A reform komoly ellenállásba ütközik a szakszervezetek részéről

Az érdekképviseletek attól tartanak, hogy a napi korlát eltörlése gyengítené a munkavállalók védelmét, és hosszabb távon a túlmunka elterjedéséhez vezethet. Szerintük a rugalmasság könnyen visszaélésekhez is vezethet.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?