Sosem látott erősségű viharokra készülhetünk: újra kell gondolni miattuk a hurrikánskálát

Olvasási idő kb. 2 perc

Jelenleg a hurrikánok és tájfunok mérésére szolgáló skála 5 fokozatú. Az 5-ös kategóriába sorolt viharrendszerek olyan pusztításra képesek, amit csak ritkán láthatunk. Most azonban úgy tűnik, a klímakatasztrófa miatt szükség lehet egy 6. kategóriára is a viharok erejének növekedése miatt.

Bizonyára mindannyian hallottunk már hurrikánokról és tájfunokról, és láttuk a hírekben, milyen hatalmas pusztítást tudnak okozni. Ezek a trópusi viharok erős szelet és hatalmas esőzést hoznak – most a tudományos kutatások azt mutatják, hogy a jövőben még erősebb viharokra számíthatunk. Ennek oka nem más, mint a klímaváltozás. 

Erősebb viharok, nagyobb pusztítás 

A trópusi ciklonok – az Atlanti-óceánban hurrikánnak, a Csendes-óceánon tajfunnak nevezzük őket – a meleg tengervízből nyerik az energiájukat. Amikor a meleg, nedves levegő felemelkedik a tenger felszíne felett, a légkörben örvény alakul ki. Ha ez folyamatos, a vihar egyre erősebb lesz. Minél melegebb a víz, annál több energiát ad át a légkörnek, és annál pusztítóbb lehet a vihar - írja a ScienceDaily. 

A klímaváltozás miatt erősödnek a viharok – az Ida hurrikán pusztítása 2021-ben
Fotó: Gerald Herbert / MTI

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy nemcsak a tenger felszíne melegszik, hanem a mélyebb rétegek is.  

Ezekben a „meleg zónákban” a víz hosszú időn keresztül magas hőmérsékletű marad, és a trópusi ciklonok ebből az energiából merítenek, ami az erejüket jelentősen megnöveli. Ez azt is jelenti, hogy egyre több vihar éri el a legerősebb, 5-ös kategóriás szélerősséget a jelenleg alkalmazott, Saffis-Simpson féle hurrikánskálán. 

Idézőjel ikon

A tudósok ezért már beszélnek egy lehetséges hatodik kategóriáról is, amely a jelenlegi skálánál is erősebb viharokat jelölne.

Elképesztő pusztítás 

Az erősebb viharok nemcsak statisztikai adatok, hanem közvetlen hatással vannak az életünkre. A hatalmas esőzés áradásokat és földcsuszamlásokat okozhat, az erős szél leszakítja a tetőket, kidönti a fákat, és tönkreteszi az infrastruktúrát. Minél melegebb a tenger mélye, annál nagyobb az esély, hogy a viharok rendkívüli erővel csapnak le. 

Fontos tudnunk, hogy nem minden vihar lesz automatikusan erősebb, még ha a víz melegebb is. A viharok kialakulása és ereje sok tényezőtől függ: a légköri szélviszonyoktól, a nedvesség mennyiségétől, a tenger felszíni hőmérsékletétől és a légkör egyéb körülményeitől. Mindezek együtt határozzák meg, hogy egy adott ciklon mennyire tud megerősödni. 

A Dorian hurrikán pusztítása a Bahamákon 2019-ben
Fotó: Adam Delgiudice / AFP

A kutatások szerint a meleg óceáni „hot spotok”, ahol a víz az alsóbb rétegekben is átmelegszik, egyre nagyobb területet foglalnak el. Ez azt jelenti, hogy a legerősebb trópusi ciklonok nemcsak gyakrabban fordulhatnak elő, hanem még pusztítóbbak lehetnek. 

Ha pedig belegondolunk, hogy már most is mire képes egy-egy 5-ös kategóriájú szörnyeteg – például a Dorian, mely egy egész szigetet gyalult le, házakat, fákat, gyakorlatilag mindent eltűntetve a felszínéről –, akkor hátborzongató az elképzelés, hogy még ennél is erősebb viharokkal kell szembenéznünk. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyik az a táj, melyről kevesebbet tudunk, mint a Holdról.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?