Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Jelenleg a hurrikánok és tájfunok mérésére szolgáló skála 5 fokozatú. Az 5-ös kategóriába sorolt viharrendszerek olyan pusztításra képesek, amit csak ritkán láthatunk. Most azonban úgy tűnik, a klímakatasztrófa miatt szükség lehet egy 6. kategóriára is a viharok erejének növekedése miatt.
Bizonyára mindannyian hallottunk már hurrikánokról és tájfunokról, és láttuk a hírekben, milyen hatalmas pusztítást tudnak okozni. Ezek a trópusi viharok erős szelet és hatalmas esőzést hoznak – most a tudományos kutatások azt mutatják, hogy a jövőben még erősebb viharokra számíthatunk. Ennek oka nem más, mint a klímaváltozás.
Erősebb viharok, nagyobb pusztítás
A trópusi ciklonok – az Atlanti-óceánban hurrikánnak, a Csendes-óceánon tajfunnak nevezzük őket – a meleg tengervízből nyerik az energiájukat. Amikor a meleg, nedves levegő felemelkedik a tenger felszíne felett, a légkörben örvény alakul ki. Ha ez folyamatos, a vihar egyre erősebb lesz. Minél melegebb a víz, annál több energiát ad át a légkörnek, és annál pusztítóbb lehet a vihar - írja a ScienceDaily.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy nemcsak a tenger felszíne melegszik, hanem a mélyebb rétegek is.
Ezekben a „meleg zónákban” a víz hosszú időn keresztül magas hőmérsékletű marad, és a trópusi ciklonok ebből az energiából merítenek, ami az erejüket jelentősen megnöveli. Ez azt is jelenti, hogy egyre több vihar éri el a legerősebb, 5-ös kategóriás szélerősséget a jelenleg alkalmazott, Saffis-Simpson féle hurrikánskálán.
A tudósok ezért már beszélnek egy lehetséges hatodik kategóriáról is, amely a jelenlegi skálánál is erősebb viharokat jelölne.
Elképesztő pusztítás
Az erősebb viharok nemcsak statisztikai adatok, hanem közvetlen hatással vannak az életünkre. A hatalmas esőzés áradásokat és földcsuszamlásokat okozhat, az erős szél leszakítja a tetőket, kidönti a fákat, és tönkreteszi az infrastruktúrát. Minél melegebb a tenger mélye, annál nagyobb az esély, hogy a viharok rendkívüli erővel csapnak le.
Fontos tudnunk, hogy nem minden vihar lesz automatikusan erősebb, még ha a víz melegebb is. A viharok kialakulása és ereje sok tényezőtől függ: a légköri szélviszonyoktól, a nedvesség mennyiségétől, a tenger felszíni hőmérsékletétől és a légkör egyéb körülményeitől. Mindezek együtt határozzák meg, hogy egy adott ciklon mennyire tud megerősödni.
A kutatások szerint a meleg óceáni „hot spotok”, ahol a víz az alsóbb rétegekben is átmelegszik, egyre nagyobb területet foglalnak el. Ez azt jelenti, hogy a legerősebb trópusi ciklonok nemcsak gyakrabban fordulhatnak elő, hanem még pusztítóbbak lehetnek.
Ha pedig belegondolunk, hogy már most is mire képes egy-egy 5-ös kategóriájú szörnyeteg – például a Dorian, mely egy egész szigetet gyalult le, házakat, fákat, gyakorlatilag mindent eltűntetve a felszínéről –, akkor hátborzongató az elképzelés, hogy még ennél is erősebb viharokkal kell szembenéznünk.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyik az a táj, melyről kevesebbet tudunk, mint a Holdról.
