Magyar volt a világ első női régésze

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az 1800-as évek derekán alig néhány nő akadt Magyarországon, akik vették maguknak a bátorságot, hogy ne a szokványos és elvárt módon éljenek, azaz a férjhez menés, a háztartásvezetés és a gyermeknevelés szentháromsága helyett inkább az álmaikat kövessék. . Egyikük, Torma Zsófia nemcsak Magyarországon, hanem a világon elsőként lett nő létére régész.

Az erdélyi Csicsókeresztúr a 16. század óta a Torma család birtokában állt. Torma József, amellett, hogy országgyűlési képviselő és megyei királyi pénztárnok volt, élénken érdeklődött a tudományok iránt: Csicsókeresztúr térségében gyermekeivel, köztük Zsófiával és Károllyal gyakran végzett régészeti feltárásokat. A környék számos lelőhelyén és barlangjában dolgoztak, de feltárták az Ilosva határában lévő római castrumot is. Az elsőszülött Károlyt leginkább a római kori leletek vonzották (később ő alakította szabadtéri múzeummá Aquincum romjait Budán), Zsófiát viszont az őskori leletek érdekelték.

Nem akart férjhez menni

Édesanyja halála után Torma Zsófia egy szatmárnémeti nőnevelő intézetbe került. Innen nővéréhez költözött egy Felpestes nevű településre, ahol segített a háztartásban és a gyermekek nevelésében. 

Férjhez menni nem akart – pedig a csinos, egyedülálló nőnek több kérője is akadt.

Inkább átköltözött Szászvárosba, és Hunyad vármegye földtörténeti harmadkorból származó csigakövületeit kezdte tanulmányozni. A környékbeliek megmosolyogták a „bogarászó kisasszonyt”, de idővel, ahogy tanítványa, Téglás Gábor fogalmazott, „hozzászokott a közönség is ahhoz, hogy benne a regények nevetséges »kék harisnyás« figurája helyett a valódi tanultságnak (...) mintaképét tisztelje és respektálja.”

Torma Zsófia, az első magyar régésznő fényképe
Fotó: Arcanum adatbázis / Vasárnapi Újság, 1899

Férfiak közt, egyedüli nőként

Torma Zsófia esőben, fagyban, a parasztok értetlenkedő tekintetétől kísérve, szándékos gáncsolói ellenében, megszállottan végezte a kutatásait, s tekintélyes gyűjteményre tett szert. A közeli Tordos őstelepén Rómer Flóris biztatására kezdett kutatni. Az elismert régész Rómer erdélyi útjai során többször meglátogatta kolléganőjét: Zsófia „magas műveltsége és máris számottevő gyűjteményei iránti érdeklődése” vonzotta Szászvárosba. A többi elismert férfi régész (köztük Pulszky Ferenc, a Nemzeti Múzeum igazgatója) azonban vonakodott elismerni a teljesítményét.

Őskori leletek

1875-ben a falubeliek különös szokása ragadta meg a figyelmét:

Idézőjel ikon

„a befagyott Maros jegén télvíz idején a vasárnap délutáni mulatozásokat a fiatalság a meredek partból kiguruló öblös fazekak pufogtatásával szokta élénkíteni.”

A cserépedényekről kiderült, hogy őskori leletek, s az élelmes falusi lakosság nemcsak segített neki a feltárásban (tudván, hogy jó pénz üti a markát a leletekért), hanem beletanult a hamisítás mesterségébe is.

Torma Zsófia ásatásainak helyszíne, Tordos 1901-ben
Fotó: Arcanum adatbázis / Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben

Sumér-magyar rokonság?

Torma Zsófia a Tordos lapályában felfedezett, írásjelekkel ellátott cseréptöredékeket mutatta be a Budapesten 1876-ban megrendezett IX. Nemzetközi Őstörténelmi és Embertani Kongresszuson. A jeleket Heinrich Schliemann trójai leleteivel és a mezopotámiai sumér kultúrával kapcsolta össze. 

Ez nem nyerte el öccse, Károly tetszését, aki fantáziálást látott az elméletben, mivel szerinte a cserépedényeken lévő rovátkák nem írásjelek voltak, hanem a fazekas kézjegyei.

Torma Zsófia a kongresszuson megismerkedett több külföldi tudóssal, köztük a Tróját feltáró Schliemannal is, s a nemzetközi kapcsolatok előremozdították a karrierjét. 1880-ban Berlinben mutatta be leleteit, és amellett érvelt, hogy Tordos őskori lakosai a trójaiak rokonai voltak.

Torma Zsófia tudományos teljesítményét vonakodva ismerték el férfi kollégái
Fotó: Wikimedia Commons

Bár az állítás kissé meredeknek tűnik, Torma Zsófia német nyelven is közreadta erről szóló tanulmányát, aminek köszönhetően Európa különböző egyetemei kértek tőle előadást a témában. Gyógyíthatatlan betegsége miatt ezeknek a meghívásoknak nem tudott eleget tenni, s arról is csak röviddel halála előtt értesült, hogy a kolozsvári egyetem díszdoktorává választotta.

Az első női régész

Torma Zsófiát köztisztelet övezte Szászvárosban.

Idézőjel ikon

„Az árvák, az üldözöttek, a segélyre szorultak készséges pártfogójaként mindenkinek szolgálatára állott”

– jegyzi meg róla Téglás Gábor, de ezen kívül a munkának élt: vagy ásatásokon vett részt, vagy gyűjteményét katalogizálta, vagy tanulmányt írt. Ennek ellenére, amikor 1899-ben meghalt, a Vasárnapi Újságban nekrológját író Pulszky Polyxenia nem igazán tudományos érdemeire, hanem a korszakban a nőktől elvárt erényekre helyezte a hangsúlyt: „Legnagyobb érdeme azonban mégsem tudós voltában rejlett. Valódi nőiessége, jó szíve, sokoldalú műveltsége az, amit leginkább kell benne méltányolnunk.

Idézőjel ikon

Büszkébb volt egy jól sikerült ételre, a melyet ő maga készített, mint bármely tudós értekezésére.”

Nos, Torma Zsófia munkásságának minimális ismerete után kétséges, hogy ez valóban így volt-e: még a halál is az íróasztala mellett érte, ahol doktori értekezésén dolgozott.

Az első magyar nő, aki bölcsészettudományi diplomát kapott és akit tiszteletbeli doktorrá avattak Magyarországon, páratlanul gazdag gyűjteményét az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumra hagyományozta. Utolsó leveleit már így írhatta alá: dr. Torma Zsófia. (Borítóképünk illusztráció.)

Ha szívesen olvasnál az első orvosnőről is, ezt a cikket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.

Életem

A magyar kertek elfeledett virága az egyik legerősebb gyulladáscsökkentő: olaja kincset ér

A nagymamáink udvaráról jól ismert orvosi kamillára – vagy ahogy hivatalosan nevezik: az orvosi székfűre – hajlamosak vagyunk puszta házi teaként tekinteni, pedig az alföldi szikeseken termő, 2015 óta Hungarikumnak számító növény illóolaja a világ egyik legerősebb természetes gyulladáscsökkentője. A belőle kinyert mélykék folyadékért valósággal rajong a nemzetközi kozmetikai ipar, olyannyira, hogy még a világhírű brit natúrkozmetikai óriás is magyar termelőtől vásárolja ezt a prémium alapanyagot.

Testem

Veszélyes vegyszerek a kozmetikumokban: ezek az anyagok a hormonjaidat is megzavarhatják

Világszerte drasztikusan esik a spermaszám, nő a meddő párok aránya, és a kutatók szerint a háttérben már nemcsak az életmódunk, hanem egy csendes, globális ökológiai válság áll. A mindennapi használati tárgyainkból, műanyag csomagolásokból és a kozmetikumokból kioldódó szintetikus vegyszerek közvetlenül támadják és zavarják meg a hormonrendszerünket. Az úgynevezett „örök vegyi anyagok” (PFAS) és műanyag-lágyítók ráadásul alattomos koktélhatást alkotnak a szervezetünkben, és a magzati korban elszenvedett károsodások sokszor csak évtizedekkel később válnak láthatóvá.