Fény derült a világ egyik legnagyobb régészeti rejtélyére: ezt a titkot őrizték a 900 éves szobrok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Évszázadok óta foglalkoztatják a tudósokat a Húsvét-sziget kőszobrai, a monumentális moaik, amelyek a Csendes-óceán egyik legelszigeteltebb pontján őrzik a múlt titkait. Most úgy tűnik, sikerült megfejteni, miért és hogyan emelték ezeket az ikonikus alakokat: a kutatók szerint a szobrok valójában vízforrásokat jelöltek, és kulcsszerepet játszottak a szigetlakók túlélésében.

A tudósok geológiai és talajtani vizsgálatok során fedezték fel, hogy a moai szobrok szinte kivétel nélkül természetes édesvízforrások közelében állnak. A kutatók szerint a szigetlakók nem pusztán vallási tiszteletből vagy hatalmi szimbólumként készítették ezeket a szobrokat, hanem gyakorlati céllal is: így jelölték meg azokat a helyeket, ahol a ritka és létfontosságú ivóvízhez hozzá lehetett férni.

Így helyezték el a szobrokat

A Húsvét-sziget természeti viszonyai kíméletlenek:

Idézőjel ikon

a vulkanikus talaj és a gyakori szárazság miatt a vízforrások mindig is szűkösek voltak.

A tudósok szerint a helyiek zseniális módon reagáltak erre a kihívásra, amikor a szobrok elhelyezésével a víz elérhetőségét kommunikálták a közösség tagjai felé. A moaik így nem csupán spirituális őrök, hanem a túlélés jelképei is voltak.

Fény derült a több évszázados rejtélyre
Fotó: Atlantide Phototravel / Getty Images Hungary

Fény derült a rejtélyre

A kutatás eredményei új megvilágításba helyezik a sziget civilizációjának történetét.

Idézőjel ikon

A korábbi elméletek szerint a szobrok építése vezetett a társadalom összeomlásához,

mert kimerítették a természetes erőforrásokat. Most azonban egy sokkal összetettebb és fenntarthatóbb képet rajzolnak: a moaik építése és elhelyezése épphogy segítette a lakosságot a környezethez való alkalmazkodásban.

A felfedezés nemcsak egy történelmi rejtélyt old meg, hanem újraírja a Húsvét-sziget népének örökségét is. A tudósok szerint a moaik a közösségi tudás és az emberi találékonyság időtálló emlékei – és ma is emlékeztetnek arra, hogy a civilizációk fennmaradása mindig a természettel való egyensúlyon múlik.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan nézett ki a Hősök tere régen, olvasd el ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?