Elsőre a legtöbben azt gondolják, hogy a világ legnagyobb országai közül kerül ki az időzónarekorder. Ám a valóság ettől jóval izgalmasabb, nem Oroszország vagy az Egyesült Államok, hanem Franciaország büszkélkedhet a legtöbb, összesen 12 időzónával.
Az időzónák magas számát a szétszórtan fekvő tengerentúli területek adják – olvasható a Wikipédián.
Ezért van Franciaországnak 12 időzónája
Franciaország földrajzi fekvése alapján valójában a Greenwichhez igazodó UTC+0 időzónába tartozna. A kontinentális Franciaország ennek ellenére a közép-európai időt (UTC+1) használja, nyáron pedig átáll UTC+2-re. A helyzet azonban teljesen más a tengerentúli területeken.
Mivel a francia tengerentúli területek több kontinensnyi távolságra helyezkednek el egymástól, időszámításuk értelemszerűen követi a saját földrajzi pozíciójukat.
Guadeloupe és Martinique a karibi térséghez igazítja az órát, és nem alkalmaznak nyári időszámítást. Réunion az Indiai-óceán térségében működik saját időzónájában. Új-Kaledónia és Francia Polinézia a Csendes-óceán közepén helyezkednek el, utóbbi ráadásul három külön időzónát is használ. Saint-Pierre és Miquelon pedig a kanadai átállási szabályokat követi.
Hogyan alakult ki ez a sokszínű időszámítás?
A mai rendszer hosszú történelmi folyamat eredménye. A 19. század végéig minden francia város a saját helyi, napálláson alapuló idejét használta. A vasút terjedése azonban gyorsan megmutatta, hogy ez fenntarthatatlan, mivel a menetrendek követhetetlenné váltak. 1891-ben ezért bevezették az egységes, párizsi középidőt.
A 20. század háborúi tovább bonyolították a képet. A második világháború alatt az ország északi és déli része eltérő idő szerint működött, amit később egységesítettek. A nyári időszámítást 1976-ban, az olajválság hatására vezették be újra, és ma is ez határozza meg a kontinentális Franciaország ritmusát.
Olvasd el a következő cikkünket is, amiben megmutatjuk, hogyan néz ki a világ legdrágább órája.
