Ezen a szigeten szinte csak nyulak élnek: senki nem tudja, hogyan kerültek oda

Olvasási idő kb. 2 perc

A Japán belső tengerében található Ōkunoshima ma több száz, akár ezer vadnyúlnak ad otthont. A sziget világhírűvé vált, de a nyulak eredete és jelenlegi helyzete számos bizonytalanságot rejt.

A szigeten élő nyulak származása máig nem igazolt egyértelműen – olvasható a National Geographic oldalán.

Több elmélet is létezik arról, hogyan kerültek a nyulak Ōkunoshima szigetére

Ōkunoshima egy kis japán sziget, amelyen jelenleg nagyszámú európai vadnyúl él. A sziget nyúlpopulációjának eredete nem tisztázott. Egyes feltételezések szerint az 1929 körül ide szállított, vegyifegyver-kísérletekhez használt nyulak leszármazottai lehetnek.

2007-ben körülbelül 300 nyúl élt a szigeten, mára 700-1000 közé tehető az egyedek száma.
Fotó: Chris Mcgrath / Getty Images Hungary

Ám szakértők szerint ezeket a kísérleti állatokat az üzem bezárásakor elaltatták.

Idézőjel ikon

Más források szerint 1971-ben egy közeli iskola engedett szabadon nyulakat, vagy egy brit házaspár hozta be őket. A populáció 2007-ben körülbelül 300 egyed volt, mára 700-1000 közé nőtt.

A sziget egykor titkos vegyipari létesítményként működött, ahol mérges gázokat teszteltek. A területet nem tisztították meg teljeskörűen, ezért a talajvíz szennyezett maradt.

Nem túl jók a kilátásaik 

A nyulak nagy része egy hotel környékén él, ahol a turistáktól függ az élelemszerzés és az ivóvíz. A látogatók által hozott zöldségek – főként a káposzta – a nyulak számára nem megfelelő, és emésztési problémákat okoz, ráadásul a járműforgalom és az emberi érintkezés okozta sérülések gyakoriak.

A nyulak átlagos élettartama a szigeten körülbelül két év, ami jóval kevesebb, mint háziasított körülmények között. A turizmus 2005 és 2015 között jelentősen nőtt, ami tovább fokozta az állatok emberfüggőségét.

Olvasd el a következő cikkünket is a világ legveszélyesebb szigetéről.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.