Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vulkánokról elsőre mindenkinek a veszélyes, óriási, lávát lövellő képződmények jutnak eszébe. Létezik azonban olyan fajtájuk is, ami láva helyett sarat juttat a felszínre.
A vulkánok, azaz tűzhányók olyan hasadékok, melyeken keresztül a föld felszínére jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka. Léteznek azonban sárvulkánok is.
Láva helyett iszap tör felszínre
A sárvulkánok ugyan nevükben a tűzhányókra utalnak, valójában semmi közük a valódi vulkanikus aktivitáshoz. Mégpedig azért nem, mert sem forró kőzeteket, sem lávát nem tartalmaznak. A sárvulkán egy geológiai képződmény, melyből folyékony iszap, víz és földgáz elegye kerül a felszínre. Ez az iszap finom szemcséjű, agyag és főképp sós vagy ásványi anyagokban gazdag vízből áll. A gázok leginkább metán, de szén-dioxid és kén-hidrogén is lehet. A víz legtöbbször szintén sós, ásványi anyagokban gazdag, és mélyföldi.
Így működnek ezek a vulkánok
Ezek az anyagok az alsóbb rétegekben lévő nyomás hatására törnek fel. Az ott felhalmozódott gázok utat keresnek maguknak, folyamatosan lazítják a körülöttük lévő agyagos talajt, és nyomják üledékeket. Ennek következtében egy idő után sikeresen felszínre törnek egy kis kráteren keresztül, amely lehet egy lassabb, bugyborékoló folyamat is, de akár
hirtelen, nagy erővel érkező, krátereket vagy „folyókat” létrehozó kitörés is.
Nem kell tőlük félni
A „nagy testvérével” ellentétben ez a jelenség általában nem veszélyes, ám érdekes látványt nyújt. Kivételes esetekben viszont a metángázok begyulladhatnak, amely robbanáshoz, tűzhöz vezethet. Sőt, a nagy sárkitörések akár földcsuszamlást is okozhatnak. Ilyen volt a 2006-os Lusi-kitörés is, amely során az agyag több falvat is maga alá temetett.
Magyarországon viszont nincs mitől tartanunk: előfordulásuk inkább ott jellemző, ahol gazdag a földgázkészlet. Ilyenek Románia Vulcanii Noroioși nevű területe, Azerbajdzsán, ahol több, mint 300 sárvulkán található, de Olaszországban, Trinidadban, Indonéziában és Kazahsztánban is előfordulnak.
Ezek a képződmények hasznosak is lehetnek, hiszen a segítségükkel olyan anyagok kerülnek felszínre a mélyből, amelyek segíthetik a geológusok munkáját. Ráadásul a mélyről feltörő anyagot iszapfürdőként, pakolásként is használják gyógyító hatása miatt.
Ha kíváncsi vagy, milyen előjelei lehetnek egy vulkánkitörésnek, olvasd el ezt a cikkünket!
