Ezt a két szobrot évszázadok óta mindenki fel akarja pofozni: meglepő oka van

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Kínai Hangcsou városában, a Nyugati-tó partján két vasból készült szobor térdel, és már több mint ötszáz éve annak, hogy az emberek nap mint nap felpofozzák őket. A két alak nem véletlenül vált a harag és megvetés tárgyává: Qin Hui, a 12. századi Song-dinasztia kancellárja és felesége, Lady Wang, a kínai történelem egyik leggyűlöltebb házaspárja.

A szobrok éppen annak a tábornoknak, Jüe Fejnek a sírja előtt térdelnek, akit egykor ők juttattak a túlvilágra. A híres történet szerint Qin Hui hamisan vádolta meg árulással az ország egyik legnagyobb katonai hősét, miután az nem volt hajlandó leállítani sikeres hadjáratát az északi hódítók ellen. A tábornokot kivégezték, Qin Hui pedig azóta a hazaárulás jelképévé vált Kínában

Sorban állnak a pofonért 

A nép haragja generációkon át fennmaradt,

Idézőjel ikon

a helyiek és a turisták ma is hosszú sorokban állnak, hogy arcon üthessék, megrúgják vagy leköpjék a szobrokat, így „megbosszulva” a múltat.

A hagyomány mára a bosszú és a hűség furcsa keverékévé vált. Egyesek nemzeti büszkeségből csapnak a szobrokra, mások szerencsét remélnek tőle, vagy egyszerűen csak a több évszázados szokást követik. 

Kígyózó sorok állnak a kínai szobrok előtt, hogy megbosszulhassák a múltat
Fotó: Marie Mathelin / Getty Images Hungary

A kínai szobrokat többször is újra kellett önteni

A szobrokat a rengeteg ütés miatt már tizenegyszer kellett újraönteni, a mostani, 1979-es változat is horpadt és kopott. A helyszínen még botokat is árulnak, hogy

Idézőjel ikon

a látogatók nagyobbat üthessenek, a „kollektív megkönnyebbülés” jegyében.

Furcsának tűnhet, hogy valaki egy szobrot pofoz, de a kínaiak számára ez nem vandalizmus, hanem hagyomány. A két térdelő alak mára a hűség és a becsületvesztés örök jelképévé vált.

Ha kíváncsi vagy az országra, ahol büntetendő lett a pesszimizmus, olvasd el ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.