Az Óperenciás-tenger közelebb van hozzánk, mint gondolnád

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Gyerekkorunk meséiből ismerős a fordulat: „túl az Óperenciás-tengeren, az Üveghegyeken is túl”. Sokáig úgy hittük, ez csupán a képzelet szüleménye, egy távoli, soha el nem érhető hely, ahol a csodák kezdődnek. Pedig a titokzatos kifejezés mögött valós földrajzi és történeti hátteret is felfedezhetünk.

Magát az elnevezést több elmélet is magyarázza, és az egyik legelterjedtebb szerint az Óperencia szó a Felső-Ausztriára utaló német kifejezés félrehallásából származik.

A mesék és a valóság határán

Az Óperenciás-tenger közelebb van hozzánk, mint gondolnád – erre a felismerésre akkor jutunk, ha megvizsgáljuk a kifejezés történetét. Az Óperencia és az Óperenciás-tenger a magyar népmesékben valóban a világ peremét, az ismert és az ismeretlen közötti határt jelölte. A kifejezést sokszor úgy emlegették, mint a valóság és a fikció közötti mezsgyét, amelyen túl minden megtörténhet.

A német Österreich ob der Enns kifejezés Felső-Ausztriát, vagyis az Enns folyón túli tartományt jelölte
Fotó: imageBROKER/Robert Haasmann / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

Az egyik legelterjedtebb szerint az Óperencia szó a német Österreich ob der Enns kifejezésből ered, amely Felső-Ausztriát, vagyis az Enns folyón túli tartományt jelölte.

A magyar katonák és utazók ezt a hosszú német nevet idővel félrehallották és eltorzították, így lett belőle az ismerősen csengő Óperencia.

Az Óperenciás-tenger más megközelítésben

Más magyarázatok egészen az avarok koráig vezetik vissza az eredetet. Eszerint az Enns menti vidék szolgált a nyugati határként, és a nyelvben fennmaradt kifejezés az egykor valóságos gyepűhatárt jelölte. Nem kizárt ugyanakkor, hogy

a név nem az Ennshez, hanem más földrajzi elnevezésekhez köthető, például Bregenz környékéhez.

A bizonytalanság ellenére annyi biztos, hogy az Óperenciás-tenger emlékezete mélyen beépült a magyar kultúrába. Az a mesei világ, amelyet gyermekként csak a képzeletben láttunk, valójában nagyon is közel van hozzánk.

Tudtad, hogy Pocahontas, akit a világ a Disney rajzfilmjéből ismer, valójában a 16. század végén született Észak-Amerikában? Olvasd el a híres indián vezető, Powhatan főnök lányáról szóló cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.