Egyre több helyen fenyegeti a nyaralókat a húsevő baktérium

Olvasási idő kb. 1 perc

A melegedő tengervíz miatt gyakrabban okoz súlyos fertőzést a húsevőként ismert Vibrio baktérium Európa partjainál.

A klímaváltozás hatására egyre melegebbé válik a tengerek vize, emiatt megnő a veszélyes Vibrio baktériumok előfordulásának valószínűsége – írja a Híradó.hu az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) jelentése nyomán. 

Nyáron nagyobb veszélyt jelent a húsevő baktérium

Ezek a baktériumok természetes módon fordulnak elő olyan helyeken, ahol az édesvíz keveredik a sós vízzel, ilyenek a környezeti adottságok például a Balti-tengerben, az Északi-tenger partjainál, valamint zárt öblökben, lagúnákban és folyótorkolatoknál.

A húsevő baktériumként emlegetett Vibrio egyik fajtája különösen veszélyes lehet a nyaralókra néve
Fotó: Dr_Microbe / Getty Images Hungary

A Vibrio baktériumok számára a meleg és az alacsony sótartalmú víz ideális feltételeket biztosít a szaporodásra.

Idézőjel ikon

Emiatt a nyári hónapokban, különösen hőhullámok idején jelentősen nőhet a fertőzés kockázata.

A köznyelvben gyakran húsevő baktériumként emlegetett Vibrio egyik fajtája különösen veszélyes lehet: a bőrbe, nyílt sebekbe bejutva gyors lefolyású szövetelhalást, súlyos gyulladást és akár vérmérgezést is okozhat. Súlyos esetben akár amputációra is szükség lehet. 

Bár Európában a Vibrio-fertőzés továbbra is viszonylag ritka, az északi régiókban – különösen a Balti-tenger mentén – egyre több esetről számolnak be.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?