Az űrben játszott a magyarok kedvenc játékával Kapu Tibor: itt a videó

Olvasási idő kb. 1 perc

A már régóta világhírű Rubik-kockának több mint fél évszázadot kellett megérnie ahhoz, hogy immár ne csak a föld egyik leghíresebb magyar logikai játéka legyen, hanem az egész univerzumé. Ugyan már közel félmilliárd példány is elkelhetett a bűvös kockából bolyónkon, azon kívül még egy sem jutott, egészen mostanáig.

A világszerte ismert Rubik-kockát a magyar mérnök, Rubik Ernő 1974-ben fejlesztette ki. Bő ötven évvel később a bűvös kocka, Kapu Tibornak hála, számos más fontos találmányt maga mögé utasítva a világűrbe is eljutott.

A jéték élete Kapu Tibor űrutazása előtt

A Rubik-kocka a szabadalom kivívása és a gyártás megkezdése után 1978-ban került, elsőként a hazai piacra, de népszerűsége csillagászati sebességgel ívelt felfelé, s most láthatóvá is vált, hogy a határ szó szerint a csillagos ég. Csak Magyarországon 1980-ra már egymillió kockát értékesítettek, mára pedig az eladott bűvös kockák száma szerte a világon elérte a félmilliárd darabot is.

Az egész világ a bűvös kockát forgatja

Míg a leggyorsabb emberek általában 50 lépésből rakják ki a kockát, a mesterséges intelligenciának 28 mozzanat elegendő hozzá. Ez időmegtakarítást is jelent: a leggyorsabb ember valamivel több mint 3 másodperc alatt rendezi a kockát színek szerint, míg a leggyorsabb robotok 0,3 másodperc körül végeztek vele. Ám idén áprilisban az Amerikai Egyesült Államokban egy tehetséges fiatalokból álló team kifejlesztette a robotot, mely minden korábbi gyorsasági rekordot megdöntött a maga, szabad szemmel követhetetlen 0,103 másodperces szuperszonikus sebességével.

Ha kíváncsi vagy arra, hogy a külföldiek szerint mi a 10 legérdekesebb tény Magyarországról, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.