Ebbe a kávézóba csak a legbátrabbak mernek beülni: hajmeresztő élményt nyújt

Olvasási idő kb. 2 perc

Aki beül egy kávézóba egy kellemes kortyolgatásra, néha magányra vágyik, máskor baráti csevejre, de nyugalomra általában. Ennek meglehetősen ellenmond, ha egy vonat zúg el mellettünk centikre a csészénktől. Hanoi Train Streetjének kávézóiból a sebesen száguldó vasúti kocsik mégsem riasztják el a turisták tömegeit, sőt!

Aki Vietnámban jár és felkeresi Hanoi városát egy kis izgalomért, mindenképp keresse fel a vonatsín által átszelt Train Street valamely kávézóját, és kérjen magának egy csésze forró italt, hogy éberen figyelhesse, mikor kell egy robogó vonat elől esetleg összébb húznia magát a székében.

Nem szokványos ez a hanoi kávézó

A vietnámiak apró, színes házkavalkádjait a francia gyarmatosítók által épített sínpálya szeli át, s teszi a Vasút utcáját ma, több mint 100 évvel 1902-es kialakulása után is Vietnám egyik legérdekesebb és legizgalmasabb turista-látványosságává. A vonat csupán centiméterekre halad el a keskeny pálya két oldalára szorosan települt házaktól és azok fölszintjén kialakított „kávéházainak” vendégeitől.

 A Train Street ingyenesen látogatható, de a helyi idegenvezetők segíthetnek eligazodni a vietnámi körülmények és szabályok között, hogy valóban a kívánt élményben legyen részünk. Vonatok például hétköznapokon csak az esti órákban közlekednek, és csupán hétvégén zakatolnak napközben is a turisták között. Menetrendjük változó, pedig érdemes a kávét kikérni a kiválasztott „teraszon” már fél-vagy egy órával a szerelvény érkezése előtt.

A vonatjáratokkal izgalmassá tett utca népszerűsége úgy nő, mint maga a fővárosa lakossága.

Idézőjel ikon

Hanoiban alig 20 évvel ezelőtt még csak bő 3 millióan éltek, 10 évvel később, 2014-ben viszont a város több mint 7 millió lakost számlált. Ma a számuk elérheti a 8,5 milliót is.

Ha az is érdekel, milyennek lát minket, magyarokat egy itt élő vietnámi, és mit mesél ő az otthoni életről, olvasd el ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?