Az életük múlhat rajta, mégsem kapta meg sok gyerek ezeket az oltásokat

Olvasási idő kb. 1 perc

Világszerte több, mint 14 millió gyermek nem kapott egyetlen oltást sem 2024-ben az ENSZ egészségügyi szakértői szerint.

A beoltatlan gyerekek közel fele összesen kilenc országban van – jelentette az APNews

Ezeket az oltásokat nem kapják meg a gyerekek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF közös éves jelentésében az áll, hogy világszerte az egy év alatti gyermekek 89%-a kapta meg az első diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni oltást, és 85% kapta meg mindhárom adagot 2024-ben. Ugyan ezek a számok növekedést mutatnak az előző évi adatokhoz képest, ám az, hogy Donald Trump amerikai elnök befagyasztotta januárban a humanitárius segélyek folyósítását, súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve. A másik problémát az oltásellenes Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszterré történő kinevezése jelenti, mivel megkérdőjelezte a fenti oltások hatékonyságát, amelyek éves szinten 3,5-5 millió életet mentenek meg.

Világszerte a gyerekek több mint fele nem kapott meg életmentő oltásokat
Fotó: Halfpoint Images / Getty Images Hungary

A beoltatlan gyermekek 52%-a kilenc országban van: Indonéziában, Indiában, Szudánban, Kongóban, Nigériában, Etiópiában, Yemenben, Afganisztánban és Angolában, ez azt jelenti, hogy ezek a gyermekek egyáltalán nem védettek a diftéria, a tetanusz és szamárköhögés ellen. Noha a kanyaró ellen beadott oltások száma nőtt, tavaly hatvan országból jelentették kanyarójárvány kitörését. Az Egyesült Államokban harminc éve nem volt annyi kanyaró-beteg, mint tavaly, Európában 125 000 esetet regisztráltak 2024-ben, ez kétszer annyi, mint az azt megelőzőben. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.