Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakértők szerint nem kell radioaktív veszélytől tartani, miután az Egyesült Államok támadást intézett iráni nukleáris üzemek ellen.
Miután vasárnap hajnalban az amerikai légierő célzott támadást hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény ellen, felerősödtek az aggodalmak, hogy a bombázásban megsérült urándúsító üzemek súlyos környezeti pusztítást okoznak, és nukleáris veszélyt jelentenek. Szakértők szerint azonban ettől nem kell tartani.
Nincs radioaktív veszély az amerikai bombázás után
„Az iráni–izraeli háborúban sok minden miatt lehet aggódni, de a radioaktív sugárzás nem tartozik ezek közé” – mondta Lee Berstein, a kaliforniai Berkeley Egyetem nukleáris mérnöki tanszékének professzora az ABC Newsnak.
A megtámadott urándúsító létesítmények Fordó és Natanz városában találhatók, Iszfahánban pedig egy nukleáris komplexum működött. Az urándúsító telepeken a legnagyobb kockázatot a gáztartályokban lévő urán-hexafluorid jelenti, amely a bombázás után nagy gázfelhőként kerülhetett a környezetbe.
De ezek a gázfelhők nem képeseket hosszú távon szennyeződést vagy radioaktív problémákat okozni.
Ráadásul egy nagy és nehéz molekuláról van szó, ezért nem tud messzire eljutni, idővel pedig felhígul, és eloszlik a környezetben. Az urán-hexafluorid ugyanakkor lenyelve vagy belélegezve mérgezést és vesekárosodást okozhat, de csak nagy mennyiségben. És ez esetben is a nehézfém jelenti a veszélyt, nem a radioaktivitás.
Izrael és most az Egyesült Államok azért támadta meg az iráni nukleáris üzemeket, mert minden jel azt mutatja, hogy Irán előrehaladott fázisban van az atomfegyverek gyártásában, bár Teherán azt állítja, hogy polgári célokat szolgál az atomprogramja.
