Radioaktív sugárzás: ilyen hatása lehet az iráni atomlétesítmények bombázásának

Olvasási idő kb. 2 perc

Szakértők szerint nem kell radioaktív veszélytől tartani, miután az Egyesült Államok támadást intézett iráni nukleáris üzemek ellen.

Miután vasárnap hajnalban az amerikai légierő célzott támadást hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény ellen, felerősödtek az aggodalmak, hogy a bombázásban megsérült urándúsító üzemek súlyos környezeti pusztítást okoznak, és nukleáris veszélyt jelentenek. Szakértők szerint azonban ettől nem kell tartani. 

Nincs radioaktív veszély az amerikai bombázás után

„Az iráni–izraeli háborúban sok minden miatt lehet aggódni, de a radioaktív sugárzás nem tartozik ezek közé” – mondta Lee Berstein, a kaliforniai Berkeley Egyetem nukleáris mérnöki tanszékének professzora az ABC Newsnak.

Műholdfelvételen a Fordó atomlétesítmény Iránban
Fotó: Maxar Technologies

A megtámadott urándúsító létesítmények Fordó és Natanz városában találhatók, Iszfahánban pedig egy nukleáris komplexum működött. Az urándúsító telepeken a legnagyobb kockázatot a gáztartályokban lévő urán-hexafluorid jelenti, amely a bombázás után nagy gázfelhőként kerülhetett a környezetbe. 

Idézőjel ikon

De ezek a gázfelhők nem képeseket hosszú távon szennyeződést vagy radioaktív problémákat okozni.

Ráadásul egy nagy és nehéz molekuláról van szó, ezért nem tud messzire eljutni, idővel pedig felhígul, és eloszlik a környezetben. Az urán-hexafluorid ugyanakkor lenyelve vagy belélegezve mérgezést és vesekárosodást okozhat, de csak nagy mennyiségben. És ez esetben is a nehézfém jelenti a veszélyt, nem a radioaktivitás.

Izrael és most az Egyesült Államok azért támadta meg az iráni nukleáris üzemeket, mert minden jel azt mutatja, hogy Irán előrehaladott fázisban van az atomfegyverek gyártásában, bár Teherán azt állítja, hogy polgári célokat szolgál az atomprogramja. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.