Egy európai hírszerzési jelentés szerint Irán máshová szállította a dúsított uránt az amerikai légicsapások előtt.
Szakértők szerint nem kell radioaktív veszélytől tartani, miután az Egyesült Államok támadást intézett iráni nukleáris üzemek ellen.
A második világháború egyik legsokkolóbb fotója a harcok ártatlan, civil áldozatainak állít emléket, és leszámol a hősies, „tiszta” háború mítoszával. A világszerte híressé vált felvétel a Lengyelország elleni német offenzíva idején készült, és egy kislányt ábrázol, aki életében először szembesül – közvetlen közelről – a halállal.
A Máltai Köztársaság a világ kilencedik és Európa ötödik legkisebb állama, a mindössze 316 négyzetkilométer területű szigetországban csupán 525 ezren laknak – a második világháborúban Málta mégis több bombatámadást élt át, mint bármely másik ország, beleértve Németországot is. Miért vált célponttá a gyönyörű szigetország, és hogyan élte át a poklok poklát?
A háborúk civil és gyermekáldozatainak tragédiáját több megrázó fotó is megörökítette az elmúlt 150 évben, kevés váltott ki azonban akkora felháborodást, mint a Sanghaj japán bombázása közben lencsevégre kapott, súlyos égési sebektől ordító kisgyerek képe – a felvételt a japán nacionalisták hamisítványnak kiáltották ki, készítőjének fejére pedig mai értéken 1 millió dolláros vérdíjat tűztek ki.
Minden idők talán legfelkavaróbb háborús fotóján vietnámi gyerekek, köztük egy meztelen kislány menekülnek a napalmtámadás sújtotta falujukból, sírva és sikongatva a bőrüket felperzselő anyagtól – a fénykép kegyetlen naturalizmusa az egész világot sokkolta, és bizonyította, hogy a fegyveres konfliktusokban az ártatlanok szenvednek a legjobban. A Pulitzer-díjas kép egykori „főszereplője” ma is magán viseli a napalm okozta sebeket.
80 évvel ezelőtt, 1940 szeptemberében London bombázásával kezdődött a Blitz, a német haderő brit célpontok ellen végrehajtott, hónapokig tartó sorozatos légitámadása. A társadalom lelkierejét a brit kormány intenzív médiakampánya is igyekezett erősíteni.
