Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden feminista felhang nélkül kijelenthető, hogy a nők szavazati jog szempontjából másodrangú állampolgárok voltak sokáig, nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is. Tetszik, nem tetszik, ezek sajnos tények.
És ha már a szomorú dolgoknál tartunk, akkor említsük meg azt is, hogy a fejlett Európa szívében is akadtak országok, ahol úgy gondolták egészen a 20. század legvégéig, hogy a nőknek ez a jog nem jár.
Itt népességnövelés céljából kapták meg nők a szavazati jogot
Egészen elképesztő, mégis igaz: Amerikában Wyoming állam volt az első a világon, amely a 19. század második felében, konkrétan 1869-ben megengedte a 21 év feletti nőknek, hogy szavazhassanak. Ha azt hinnénk, hogy a demokrácia és az egyenjogúság nemes eszméje vezette az államférfiakat, akkor tévedünk. Az ok sokkal prózaibb volt, mint gondolnánk: az államban jobbára férfiak éltek, és úgy gondolták, hogy a szavazati jog megadásával nők tömegeit vonzzák majd a vidékre, így biztosítva a népesség növekedését. Bármennyire is remeknek tűnt az ötlet, sajnos nem vált be, ugyanis a nők nem özönlöttek a hegyes és erdős vidékre, csak azért, hogy voksolhassanak.
Az európai helyzet a világháborúk környékén változott meg: elsőként a Finn Nagyhercegségben kaptak a nők szavazati jogot 1906-ban. De ez még nem minden, ugyanis egy évvel később már választhatóak is voltak, vagyis női képviselőkre is lehetett szavazni. Magyarország a szavazati jog megítélése terén egészen élen járt, ugyanis 1918-ban már nálunk is szavazhattak a nők. Ekkor még Svédországban, Franciaországban és Olaszországban ez szóba sem került.
Ezek az európai országok a sereghajtók a női szavazati jog tekintetében
Hihetetlen, de bizony igaz: míg egyes afrikai országokban, mint például Szenegálban, Elefántcsontparton, Etiópiában és Ugandában a nők már a szavazóurnákhoz járulhattak, addig Svájcban és Lichtensteinben ezt még nem vezették be. A semlegességéről, az óráiról és a csokijáról híres ország csak 1971-ben adta meg a lehetőséget állami szinten a nőknek, hogy véleményt nyilvánítsanak az ország ügyeiben.
Abban a kis országban pedig, amelyben mindössze 41 ezren élnek, és legalább háromszor elférne a Balaton felületén, csak 1984-ben adták meg a nőknek, nagy kegyesen, a szavazati jogot. Nos, ez is egy ékes példája annak, hogy Európa országait rengeteg szempontból fejlettnek tekintjük, de azért akadnak olyan területek, ahol ezek az államok jócskán elmaradtak más földrészek országaitól. Úgyhogy csak óvatosan hordjuk fenn az orrunkat.
A nőket azért bizonyos esetekben nem kell félteni, például, ha testőrök. Hogy milyen praktikákat használnak, arról ebben a cikkünkben írtunk.
