Szenegálban is hamarabb szavazhattak a nők, mint ezekben az európai országokban

Olvasási idő kb. 2 perc

Minden feminista felhang nélkül kijelenthető, hogy a nők szavazati jog szempontjából másodrangú állampolgárok voltak sokáig, nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is. Tetszik, nem tetszik, ezek sajnos tények.

És ha már a szomorú dolgoknál tartunk, akkor említsük meg azt is, hogy a fejlett Európa szívében is akadtak országok, ahol úgy gondolták egészen a 20. század legvégéig, hogy a nőknek ez a jog nem jár.

Itt népességnövelés céljából kapták meg nők a szavazati jogot 

Egészen elképesztő, mégis igaz: Amerikában Wyoming állam volt az első a világon, amely a 19. század második felében, konkrétan 1869-ben megengedte a 21 év feletti nőknek, hogy szavazhassanak. Ha azt hinnénk, hogy a demokrácia és az egyenjogúság nemes eszméje vezette az államférfiakat, akkor tévedünk. Az ok sokkal prózaibb volt, mint gondolnánk: az államban jobbára férfiak éltek, és úgy gondolták, hogy a szavazati jog megadásával nők tömegeit vonzzák majd a vidékre, így biztosítva a népesség növekedését. Bármennyire is remeknek tűnt az ötlet, sajnos nem vált be, ugyanis a nők nem özönlöttek a hegyes és erdős vidékre, csak azért, hogy voksolhassanak

Európában elsőként a Finn Nagyhercegségben kapták meg a nők a szavazati jogot
Fotó: Ken Florey Suffrage Collection/G / Getty Images Hungary

Az európai helyzet a világháborúk környékén változott meg: elsőként a Finn Nagyhercegségben kaptak a nők szavazati jogot 1906-ban. De ez még nem minden, ugyanis egy évvel később már választhatóak is voltak, vagyis női képviselőkre is lehetett szavazni. Magyarország a szavazati jog megítélése terén egészen élen járt, ugyanis 1918-ban már nálunk is szavazhattak a nők. Ekkor még Svédországban, Franciaországban és Olaszországban ez szóba sem került. 

Ezek az európai országok a sereghajtók a női szavazati jog tekintetében

Hihetetlen, de bizony igaz: míg egyes afrikai országokban, mint például Szenegálban, Elefántcsontparton, Etiópiában és Ugandában a nők már a szavazóurnákhoz járulhattak, addig Svájcban és Lichtensteinben ezt még nem vezették be. A semlegességéről, az óráiról és a csokijáról híres ország csak 1971-ben adta meg a lehetőséget állami szinten a nőknek, hogy véleményt nyilvánítsanak az ország ügyeiben. 

Lichtenstein csak 1984-ben adott a nőknek szavazati jogot
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Abban a kis országban pedig, amelyben mindössze 41 ezren élnek, és legalább háromszor elférne a Balaton felületén, csak 1984-ben adták meg a nőknek, nagy kegyesen, a szavazati jogot. Nos, ez is egy ékes példája annak, hogy Európa országait rengeteg szempontból fejlettnek tekintjük, de azért akadnak olyan területek, ahol ezek az államok jócskán elmaradtak más földrészek országaitól. Úgyhogy csak óvatosan hordjuk fenn az orrunkat. 

A nőket azért bizonyos esetekben nem kell félteni, például, ha testőrök. Hogy milyen praktikákat használnak, arról ebben a cikkünkben írtunk

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!