A demokrácia alapvető lényege és értelme, hogy az állampolgárok beleszólhatnak a saját jövőjükbe – de vajon hány éves kortól? Egyre több országban merül fel, hogy a 18 éves korhatár túl magas, és a fiatalok már korábban is képesek felelős döntéseket hozni.
Április 12-én országgyűlési választást tartanak Magyarországon, a legtöbben a lakóhelyük szerint illetékes szavazókörben adhatják majd le voksukat. De honnan tudjuk, hova menjünk ikszelni, ha nem találjuk meg a választási értesítőnket?
Bár maga a demokrácia szavunk görög eredetű, számos más, ókori államszervezet is hasonló elven működött. A modern értelembe vett demokrácia az általános, mindenkire érvényes szavazati joggal egy aprócska szigetcsoport területén jelent meg elsőként.
A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) javaslata szerint meg kéne vonni a 70 éven felüliek szavazati jogát.
Minden feminista felhang nélkül kijelenthető, hogy a nők szavazati jog szempontjából másodrangú állampolgárok voltak sokáig, nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is. Tetszik, nem tetszik, ezek sajnos tények.
A politikai akarat sikeres érvényesítéséhez olykor szélsőséges módszerekhez kell nyúlni – jól tudták ezt a 19–20. század fordulójának nőjogi harcosai, akik látványos megmozdulásokkal igyekeztek felhívni a társadalom figyelmét az általános választójog ügyére. A legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltott eset egy angol szüfrazsett, Emily Davison nevéhez köthető, aki a világhírű epsomi derbin a király lova elé vetette magát – máig sem tisztázott, pontosan milyen szándék vezérelte az öngyilkos akció elkövetésére.
Munkásmozgalmi jelleggel, a női szavazati jog kivívásának érdekében hirdették ki az első nőnapot: hitted volna, hogy az ilyenkor átnyújtott csokor virág ennek emléke?
