A falba rejtette értékeit a kommunisták elől az Afrika-kutató magyar nemes

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Almásy László nevét elsősorban pilótaként vagy éppen Az angol beteg filmből ismerjük. Tudományos tevékenysége kevesebb nyilvánosságot kapott, pedig leleményessége miatt számos értékes egyiptomi műkincs vészelte át a kommunista időszak zabrálási hullámát.

Az afrikai magyarabokat felfedező kutató, Almásy László az élet számos területén bizonyult tehetségesnek. Autóversenyzőként, ornitológusként és jó gazdasági érzékkel megáldott kutatóként is emlékezhetnénk rá. Most egy kicsit ebből a szemszögből mutatjuk be őt. 

Almásy László már gyermekként is vonzódott a térképészet, az eddig ismeretlen tájak és a madarak iránt, a repülés iránti vonzalmát is ennek köszönheti, és ezért jutott el Afrikába is. 1926-ban Esterházy Antallal együtt, autóval indult Afrikába, hogy versenyzői karrierjét megtámogassa. A két nemesi származású magyar a Nílus mentén haladt Alexandriától Kartúnig, átkeltek a Núbiai-sivatagon is, ahol felfedeztek egy addig ismeretlen oázist, illetve a ma már barlangrajzairól híres Ain Dua barlangrendszerét. 

Befalazta az egyiptomi kincseket Almásy László

Kalandos életútját követően, melyről némi fikcióval fűszerezetten az Oscar-díjas film is beszámolt, visszatért Budapestre. Sógornője, gróf Esterházy Mária Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úti bérházába költözött volna be, a 29-es szám egyik lakásába. Ide menekítette át Afrikából hozott, értékes tudományos gyűjteményét és míves vadászfegyvereit is. 

Idézőjel ikon

A lakásra azonban szemet vetett valaki más. Dr. Kartal Árpád szemészorvos önkényes lakásfoglalóként kötözött be reménybeli otthonába.

Almásy ugyan tudta, hogy a lakás a család tulajdona, azonban saját múltja miatt − akkori felfogás szerint a nácikkal kollaborált, az egykori magyar király sofőrje volt − nem mert szót emelni ellenük, csak a cselédszobát kérte vissza. Az orvos azonban még ezt sem engedte át, a nemes múltjára, a lakásban talált fegyverekre hivatkozva fenyegette Almásyt. Nem véletlenül választotta ugyanis ezt az ingatlant, tudta, hogy az Esterházyak kastélyából kimenekített egyiptomi gyűjteményt ide hozta a pilóta, s talán most is a lakás rejti. 

Almásy hiába tagadta, hogy a lakásban lennének a kincsek, még a szovjet katonai hírszerzés is megjelent a lakásban. Hiába dúlták fel az utolsó négyzetcentiméterig, a 273 darabból álló ókori egyiptomi gyűjteményt nem találták. Később kiderült, hogy Almásy a lakás Gellérthegy felé néző oldalába falazta be értékeit. A lakás ma muszlim lakástemplomként működik. 

Ha érdekel Almásy László kalandos élete, ide kattintva elmerülhetsz benne

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.