Veszélyes ízeltlábúak árasztják el a nagyvárosokat: terjednek a skorpiók Brazíliában

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A rohamtempóban és kontrollálatlanul népesedő nagyvárosok ideális környezetet nyújtanak a skorpiók számára, néhány év alatt jelentősen meg is ugrott számuk.

2014-2023 között az országban több min 1,1 millió embert martak meg skorpiók: ezen időszak alatt 2,5-szeresére emelkedett az éves szinten bekövetkező skorpiócsípések száma a The Guardian cikke szerint.

Az okok közt található a nem megfelelő szennyvízkezelés, a városok kontrollálatlan növekedése főként a favelák által, valamint a városokon belüli magas népsűrűség, állítja egy friss kutatás. A városok mindezek következtében új ideális életteret kínálnak a skorpiók számára.

Egyre több lesz a skorpió a nagyvárosokban
Fotó: Paul Starosta / Getty Images Hungary

Ezért ideális élettér a város egy skorpiónak

Kutakban, építési törmelék közt, romok alatt nemcsak menedékhelyre, hanem folyamatos élelmiszerutánpótlásra és melegre is találnak a skorpiók, valamint a csótányok is. A legideálisabb környezetet a szennyvízhálózat csövei jelentik számukra: egész évben meleg van, nincs ellenségük, viszont rengeteg táplálékhoz juthatnak. Irtásuk nagyon nehéz – egyes skorpiófajok 400 napig is kibírják étel nélkül, illetve párosodás nélkül is tudnak szaporodni.

A melegebb nyarak, valamint az aszály és a nagy mennyiségű eső váltakozása sem okoz számukra gondot, könnyen adaptálódnak környezetükhöz.

A bejelentett skorpiócsípések 0,1 százaléka végződik halállal, a gyerekek és az idősek vannak a legjobban kitéve ennek a veszélynek. 2025-2033 között a kutatók előrejelzése szerint 2 millió csípés várható, egyes területeken pedig már ma is mindennapos problémát jelent az állatoktól való félelem. A skorpiók nem kizárólagosan az amerikai földrész problémái: Európában is 35 faj őshonos.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.