A statisztika megmondta: ennyi napot kell várni az új pápa megszavazására

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A 20. és 21. század pápaválasztásainak tanúsága szerint a bíborosok nem akarnak nagyon sokszor szavazni: hamarabb meglehet az új pápa, mint hinnénk.

Öt napnál hosszabb konklávé nem volt az egyház történetében a 20. század kezdete óta, de ha csak az elmúlt 100 évre koncentrálunk, azt látjuk, hogy három napnál tovább már nem húzták egyik alkalommal sem a fontos döntés meghozatalát a bíborosok – derül ki a Magyar Kurír cikkéből.

Amint az az adatokból kiderül, átlagosan három nap alatt lett új vezetője a katolikus egyháznak az elmúlt száz évben. A legutóbbi két konklávé mindössze kétnapos volt: mind XVI. Benedek, mind Ferenc pápát hamar megszavazták a Sixtus-kápolna falai közt.

A szavazást követően a pápát ide ültetik: a hagyományok szerint a könnyek szobájában az újonnan megválasztott Szentatya megrendülten szembesül leendő feladatával
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

Így szavaztak eddig

Egészen pontosan ennyi nap és szavazás kellett ahhoz, hogy az új pápák személyét bejelenthessék:

  • 1903. X. Piusz – 7 szavazás, 5 nap
  • 1915 XV. Benedek – 10 szavazás, 4 nap
  • 1922 XI. Piusz – 14 szavazás, 5 nap
  • 1939 XII. Piusz – 3 szavazás, 2 nap
  • 1958 XXIII. János – 11 szavazás, 3 nap
  • 1963 VI. Pál – 6 szavazás, 3 nap
  • 1978 I. János Pál – 4 szavazás, 3 nap
  • 1978 II. János Pál – 8 szavazás, 3 nap
  • 2005 XVI. Benedek – 4 szavazás, 2 nap
  • 2013 Ferenc – 5 szavazás, 2 nap.

Ekkora lehet új pápa

Már a második napon, azaz csütörtökön elképzelhető tehát, hogy meglesz a katolikus egyház új vezetője, de ha ez nem így történne, pénteken még nagyobb az esély a dologra. Érdekessége egyébként a konklávék történetének, hogy XII. Piuszt már a második szavazáson megválasztották, de ő kért még egy harmadikat is: így is mindössze 26 óra alatt dőlt el, hogy pápa lesz belőle.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.