A vikingek 1700 éve Amerikában járhattak: ez a bizonyíték

Olvasási idő kb. 1 perc

Az egyesült államokbeli Kensingtonban egy véletlen folytán egy gazda hatalmas történelmi felfedezést tett még 1898-ban. Azt, hogy több száz évvel ezelőtt a vikingek már Amerikában járhattak.

A minnesotai Kensingtonban egy férfi saját földjén dolgozott, amikor egyszer csak a gallyak között egy 200 kilogrammos kőtömbre bukkant, s ezzel felszínre hozta az amerikai nemzet egyik legrégebbi és egyben legvitatottabb történelmi leletét.

Ilyen régen is jártak a vikingek Amerikában?

Az amerikai kőtábla nem a tízparancsolatot ábrázolta, de egy fajta ősi írással mégis tele volt, melyre felfigyeltek a korabeli történészek is. Számos elemzést követően arra jutottak, az írásos emlék

Idézőjel ikon

egy Ameriában járt viking expedícióról szóló beszámolót tartalmaz több száz évvel azelőttről.

Hogy pontosan mikorinak is gondolják a leletet, arra vonatkozóan a különböző források eltérően nyilatkoznak, de az biztos, hogy még bőven a Kolumbusz előtti időkből származhat.

A Kensington Runestone néven ismerté vált leletet azonban a tudományos világ azóta is némi kétkedéssel kezeli. A Runestone-szkeptikusok azt vallják, a kőtáblát leginkább némi figyelemfelkeltési szándékkal maga a felfedező gazda véshette, aki egyébként, teljesen véletenül, éppen az Olof Ohman nevet viselő, történetesen svéd származású bevándorló volt.

Ha érdekel Kolumbusz élete, jelentősége és családja is, olvasd el azt a korábbi cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.