A vikingek 1700 éve Amerikában járhattak: ez a bizonyíték

Olvasási idő kb. 1 perc

Az egyesült államokbeli Kensingtonban egy véletlen folytán egy gazda hatalmas történelmi felfedezést tett még 1898-ban. Azt, hogy több száz évvel ezelőtt a vikingek már Amerikában járhattak.

A minnesotai Kensingtonban egy férfi saját földjén dolgozott, amikor egyszer csak a gallyak között egy 200 kilogrammos kőtömbre bukkant, s ezzel felszínre hozta az amerikai nemzet egyik legrégebbi és egyben legvitatottabb történelmi leletét.

Ilyen régen is jártak a vikingek Amerikában?

Az amerikai kőtábla nem a tízparancsolatot ábrázolta, de egy fajta ősi írással mégis tele volt, melyre felfigyeltek a korabeli történészek is. Számos elemzést követően arra jutottak, az írásos emlék

Idézőjel ikon

egy Ameriában járt viking expedícióról szóló beszámolót tartalmaz több száz évvel azelőttről.

Hogy pontosan mikorinak is gondolják a leletet, arra vonatkozóan a különböző források eltérően nyilatkoznak, de az biztos, hogy még bőven a Kolumbusz előtti időkből származhat.

A Kensington Runestone néven ismerté vált leletet azonban a tudományos világ azóta is némi kétkedéssel kezeli. A Runestone-szkeptikusok azt vallják, a kőtáblát leginkább némi figyelemfelkeltési szándékkal maga a felfedező gazda véshette, aki egyébként, teljesen véletenül, éppen az Olof Ohman nevet viselő, történetesen svéd származású bevándorló volt.

Ha érdekel Kolumbusz élete, jelentősége és családja is, olvasd el azt a korábbi cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.