Elszámolták a Föld népességét: jóval többen lehetünk, mint eddig hittük

Olvasási idő kb. 3 perc

Jócskán alábecsülték a vidéki lakosság létszámát a Földön, emiatt a hivatalos 8,2 milliárdnál sokkal többen élhetnek a bolygón.

Jelentősen nagyobb lehet a Föld népessége, mint ahogy azt jelenleg gondolják, állítja egy új tanulmány, amely szerint a korábbi számítások során messze alábecsülték, hányan élnek a bolygón. 

Jelenleg az ENSZ becslése az általánosan elfogadott adat, ez alapján 8,2 milliárd a Föld lakossága, ami az előrejelzések szerint a 2060-as évekre meghaladja a 10 milliárd főt.

Nagyon elszámolták a Föld népességét

A finnországi Aalto Egyetem új kutatása, amelyet a Nature Communications című folyóiratban tettek közzé, megállapította:

Idézőjel ikon

az 1975 és 2010 közötti időszakban a vidéki népességet jelentős mértékben, 53 és 84 százalék között alábecsülhették.

A Föld népességének elszámolásához az is hozzájárul, hogy Brazíliában is jóval nagyobb lehet a vidéki lakosság
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

A tanulmány a legszélesebb körben használt 5 népesedési adatkészletet vette alapul; ezek olyan térképek, amelyek a népszámlálási adatokat felhasználva nagy felbontású cellákra osztják a világot. Ezeket aztán összehasonlították 35 ország több mint 300 vidéki gátépítési projektjéből származó áttelepítési adatokkal. 

Amikor gátépítésre kerül sor, nagy területeket árasztanak el, és emiatt az ott élő embereknek új helyre kell költözniük. A tudósoknak a gátak miatti áttelepítések nem hagyományos, de megbízható forrást jelentettek, mivel a lakosságot gondosan megszámolják, hiszen a projektben részt vevő vállalatok kártérítést fizetnek az érintetteknek. A globális népességi adatbázisokkal szemben ezek a helyi, mini népszámlálások pontosan tükrözik a lakosságot. Ezeket az adatokat aztán a műholdképekkel kombinálták. 

A vidéki népesség eltérései különösen jelentősek voltak  Kínában, Brazíliában, Ausztráliában, Lengyelországban és Kolumbiában.

Ezért tévednek a népszámlálások

„Az eredmények figyelemre méltóak, mivel ezeket az adatkészleteket több ezer tanulmányban használták fel, és széles körben támogatják a döntéshozatalt, de pontosságukat mégsem értékelték szisztematikusan” – mondta Josias Láng-Ritter, a kutatás vezetője. 

A globális lakossági adatok elsősorban a népszámlálásokra hagyatkoznak, ám ezek gyakran hiányos vagy pontatlan értékeket rögzítenek. Több országban nincsenek meg a megfelelő adatgyűjtéshez szükséges erőforrások, a népszámlálást végző munkatársak

Idézőjel ikon

nehezen jutnak el a hatalmas, távoli vidékekre, ahol nem könnyű felmérni a nagy területen szétszórt, kisebb települések lakosságát.

Bár a globális adatok az évek során kicsit pontosabbá váltak, még a 2010-es összesítésből is kimaradt a vidéken élők – adatkészlettől függően – 32-77 százaléka. Valószínűleg az újabb, 2015-ös és 2020-as világszintű számok is hasonló torzításokat tartalmaznak, de ezt nem tudták vizsgálni, mert ezekből az évekből nem állnak rendelkezésre a gátak miatti áttelepítési adatok. 

Miért baj, hogy elszámolták a világ népességét? 

A mostani hivatalos becslések szerint a Föld 8,2 milliárd lakójának mintegy 43 százaléka vidéken él. Ezek a számok azonban félrevezetőek lehetnek, ha a vidéki lakosságot jócskán elszámolták.

Jóval többen élhetnek a Földön, mint a hivatalos 8,2 milliárd
Fotó: Xinhua / eyevine / Northfoto

Amennyiben igaz, amit a tanulmány állít, akkor a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ és a Világbank, hibás népszámlálási adatokra támaszkodnak, amikor vidéki lakosságot érintő egészségügyi vagy közlekedési tervekről döntenek.

Ugyanez természetesen nemzeti szinten is igaz: egyes országokban téves adatok alapján határoznak útépítésekről, egészségügyi ellátásról, és rosszul mérik fel, hogy hány embert érinthetnek természeti katasztrófák, árvíz vagy földrengés, valamint milyen ütemben költöznek be az emberek a falvakból a városokba. A válság sújtotta régiókban különösen nagy szükség lenne a pontos népességi adatokra. 

A vidéki népszámlálás újragondolása elengedhetetlen ahhoz – hangsúlyozzák a kutatók –, hogy a nemzetközi szervezetek és a kormányok megalapozott döntéseket hozhassanak az erőforrások elosztásáról, infrastruktúráról és a katasztrófákra, éghajlati változásra való felkészülésről. Máskülönben milliók maradhatnak láthatatlanok világszerte. 

Bár ez jelenleg elképzelhetetlennek tűnik, 2085-ben váratlan dolog történik majd a világ népességével.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.