Több, gyermekkorunkban kedvelt étel neve változott meg az utóbbi években azért, hogy politikai szempontból ne lehessen kifogásolható, elég csak a négercsókra gondolnunk, melyet ma már csokicsók néven találunk a boltokban. A politikai okokból fakadó névváltoztatások története azonban nem a 21. századi társadalmi változások idején kezdődött.
A soknemzetiségű Monarchia kulturálisan is igencsak változatos volt. Ez a mindennapokban az utcán hallott beszélgetések során, az öltözködéskultúrában, a kocsmákban felszolgált italok és ételek neveiben is tetten érhető volt. Az évszázadok óta egymás mellett élő népek hatottak egymásra. Az első világháború kitöréséhez vezető okok pedig nemcsak a politikát forgatták fel, már azelőtt is hatottak az emberek életére, hogy Bécs 1914. június 28-án hadat üzent volna Szerbiának.
Az első világháború kitörése szinte azonnal hatott a mindennapi beszédre. A megrázó események, az osztrák-magyar trónörökös meggyilkolása a végletekig fokozta a szerbellenes hangulatot. Az akkoriban még rácoknak nevezett szerb nemzetiségűek ellen egy emberként fordult az ország közvéleménye.
Politikai okból változtatták meg a neveket
„1914 nyarának végén egy budai kocsmában a tejföles-paprikás rác ponty nevét rakott pontyra cserélték” – tudósított Ignotus 1914. augusztus 30-án a Nyugatban megjelent Jegyzetek-ben. A legendás fogás mellett egyes közintézményeket is máshogy hívtak nyár végére. Az érintett országok, népnevek mind kikerültek a közbeszédből az első világégés idején. A francia nevű Jardin d′Hiver-t Téli kertnek, a Royal Orfeumot Nemzeti Orfeumra keresztelték át. Ugyanígy járt a Nagy Párisi Áruház, azon egyszerűen leragasztották a francia főváros nevét. A francia és angol nevet viselő mozikat is másként nevezték, mire hadba léptünk az antant ellen.
„A vendéglők étlapjain is hamarosan érzékelhetőek lettek a változások, a francia vagy éppen angol eredetű neveket, ételeket módosították: az omlettet tojáslepénynek, a ramsteaket hátszínszeletnek, a filét bélszínszeletkének nevezték el, egy körúti kávéházban a parizer nevét berlinerre változtatták át – az éhes vendég „így, sokkal jobb ízűen fogyasztja is el" – összegezte László Andor a Napi Történelmi Forrás hasábjain.
Az amerikaiak is hasonlóképpen jártak el a savanyú káposzta esetén. Az eredetileg Sauerkraut néven ismert, fermentált zöldség ugyanis egyben a velük hadban álló németek gúnyneve is volt. A káposzta így egy jó ideig liberty cabbage elnevezéssel került a boltokba a tengerentúlon.
Több népcsoport is kiállt nevük használatáért
A politikai alapú névváltoztatás számos ételt érintett az elmúlt évtizedek során. Az etnikai és társadalmi okok vezettek például oda, hogy a tradicionálisan közép-európai, szalonnás sült tarját, azaz a cigánypecsenyét Németországban már nem lehet így nevezni. Ehelyett magyaros vagy pusztai pecsenyeként szerepel az étlapokon több német városban is. A rasszista felhang miatt fellépő Forum für Sinti und Roma (Fórum a szintikért és romákért) egyesületnek ugyanekkor nem sikerült elérnie a nagy gyártóknál, amelyekhez a cigánymártás (Zigeunersauce) kifejezés megváltoztatása érdekében fordultak, azok elutasították kérelmüket a tradíciókra hivatkozva.
Pedig sokunk kedvenc finomságát, az egykor négercsóknak nevezett ételt is hasonló okok miatt nevezték át csokicsókra.
Sértő nevek, sértő küllem
Világszerte általános, hogy a történelem során keletkezett országközi konfliktusokat névváltoztatással mérséklik, hogy az egyes ételek ne sértsék fogyasztóik érzékenységét. Az alábbi listában szereplő ételeknél azonban nem feltétlenül az érintettek kifogásolták az elnevezést, hanem azok, akiknek valamikor a múlt folyamán problémájuk volt a névadó nemzettel.
Így lett az egykori kínai egresből kivi. Amikor a finom, sárgás-zöldes gyümölcsöt elkezdték forgalmazni, a hidegháborús amerikai vásárlóerő nem volt hajlandó megvásárolni eredeti nevén. Amint egy politikamentes elnevezést kapott, tömegek kezdtek rajongani a gyümölcsért. Az új-zélandi őslakosokat pedig láthatóan nem zavarja, hogy a népszerű étel ugyanazt a nevet viseli a világon mindenütt, ahogy magukra hivatkoznak.
De nem kell a 20. század legnyomasztóbb időszakáig visszatekintenünk, ha háborús okokat keresünk az ételek nevének megváltoztatása mögött. 2003-ban, amikor Amerika Irak megtámadására készült, egy igencsak népszerű étel, a sült krumpli is pórul járt. Mivel az USA-ban french friesnak nevezték az ételt, de nem minden szövetségese állt a katonai akciójuk mellé, ráadásul leginkább Franciaország ellenezte, felerősödtek a franciaellenes hangok is. Ezért döntött úgy egy észak-karolinai étteremtulajdonos, hogy az étlapján onnantól French helyett Freedom Fries néven szerepel a népszerű köret.
Az ukrán-orosz háború is hatott az ételek nevére
A legtöbb magyar étterem választékában szereplő kijevi csirkemellre is hatott az elmúlt évek legnagyobb nemzetközi konfliktusa. Az orosz-ukrán háború kezdetekor sokan álltak ki Ukrajna mellett, a nyugat-európai vendéglők szimpátiájukat a tőlünk nyugatabbra kevésbé népszerű fogást Kyiv chicken néven az étlapjukra felvéve.
De nemcsak a magyar eredetű vagy hazánkban is kedvelt ételeket érintik tilalmak és névváltoztatások, az is előfordul, hogy vallási okokból száműznek ételeket az étlapokról. Szomáliában egyenesen betiltották az apró, háromszög alakú szamószát a ramadán idejére, mert az hasonlít a szentháromságra.
Ha szívesen olvasnál a világ legveszélyesebb ételéről, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.
