Állítólag ezt mondta Napóleon, miután a gízai Nagy Piramisban aludt egy éjszakát

Olvasási idő kb. 3 perc

A legenda szerint mialatt Napóleon hadjáratot vezetett Egyiptomban, meglátogatta a gízai Nagy Piramist, ahol egy éjszakát is eltöltött, utána pedig még a bizalmasainak sem mondta el, hogy mi történt odabent.

Bonaparte Napóleon, Franciaország ikonikus katonai vezetője és császára nemcsak Oroszországot járta meg, hanem még korábban Egyiptomban is hódító hadjáratra indult. Az itt tartózkodása pedig rengeteg legendához vezetett. Az egyik szerint egy éjszakát töltött el a gízai Nagy Piramisban, ez pedig egy életre megváltoztatta őt.

Napóleon expedíciója a gízai Nagy Piramisnál

1798-ban Napóleon megindította a hadjáratot Egyiptom ellen. A célja az volt, hogy megzavarja a brit kereskedelmi útvonalakat, és megerősítse a francia befolyást a régióban. Tudósok, kutatók és művészek kísérték el, hogy megfejtsék az ókori Egyiptom rejtelmeit, valamint ismereteket gyűjtsenek annak kultúrájáról, történelméről és kincseiről.

A gízai Nagy Piramisban aludhatott Napóleon
Fotó: Nick Brundle Photography / Getty Images Hungary

Napóleon csapatai a gízai piramisokhoz is ellátogattak. Ezek az óriási építmények, amelyeket fáraók sírhelyeként emeltek, megragadták a császár képzeletét, és felkeltették a kíváncsiságát. Ekkor kezdett el terjedni egy történet arról, hogy a leendő francia császár egy éjszakát a gízai Nagy Piramisban töltött.

Az elbeszélések szerint 1799. augusztus 22-én éjjel Napóleon behatolt a gízai Nagy Piramis szívébe. Állítólag néhány kísérője társaságában több órát töltött a labirintusszerű kamrák felfedezésével, sőt, a belsejében aludt. Miután kijött, néhány megbízható embere megkérdezte, mi történt odabent, amire csak ennyit felelt:

Idézőjel ikon

„Még, ha elmondanám is, akkor sem hinnétek el.”

Mit gondolnak a szakértők?

A történészek és tudósok vitatják a fenti történet igazságát. Egyesek szerint csupán kitaláció vagy túlzás, amelyet azért hoztak létre, hogy erősítsék Napóleon imázsát, és párhuzamot vonjanak közte és az egyiptomi fáraók között. Mások úgy vélik, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy alátámasszák az állítást.

A történet mellett szóló egyik kulcsfontosságú bizonyíték Dominique Vivant Denon, a Napóleon expedícióját kísérő művész beszámolója. Denon emlékiratai egy éjszakát írnak le a Nagy Piramisban, megemlítve Napóleont és néhány megbízható kísérőt. Azonban a szkeptikusok szerint a beszámolóját befolyásolhatta az a szándék, hogy Napóleon nagyságát hangsúlyozza.

A kétkedés ellenére más korabeli beszámolók és feljegyzések is alátámasztják az állítást. Az egyik ilyen forrás Ségur ezredesé, aki Napóleon seregében szolgált, és megerősítette a történet általános vázát. Azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok korlátozott volta miatt Napóleon állítólagos éjszakájának részletei továbbra is homályosak.

Egyes történészek szerint be sem ment a gízai Nagy Piramisba Napóleon
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Napóleon kint maradt?

Azok, akik szerint a történet csak kitaláció, Napóleon magántitkárára, Bourrienne-re hivatkoznak, aki a következőket írta: 

„Július 14-én Bonaparte elhagyta Kairót a piramisok felé. Szándékában állt három-négy napot az ókori Memphisz nekropolisz romjainak tanulmányozásával tölteni, de hirtelen kénytelen volt megváltoztatni a tervét. Ez az út a piramisokhoz, amelyet a háborús események indokoltak, lehetőséget adott egy kis romantikus történet kitalálására. Néhány találékony ember azt állította, hogy Bonaparte fogadást tartott a muftival és az ulémákkal, és amikor belépett az egyik nagy piramisba, ezt kiáltotta: ‘Dicsőség Allahnak! Csak Isten az Isten, és Mohamed az ő prófétája!’ A valóság azonban az, hogy Bonaparte soha nem lépett be a nagy piramisba. Soha nem is gondolt arra, hogy bemenjen. Ha ezt tette volna, biztosan elkísértem volna, mert a sivatagban egyetlen pillanatra sem hagytam el az oldalát.

Idézőjel ikon

Ő csak arra utasított néhány embert, hogy menjenek be az egyik nagy piramisba, míg ő kívül maradt, és amikor visszatértek, beszámoltak neki arról, amit láttak. Más szóval, arról tájékoztatták, hogy semmi különöset nem találtak.”

Más beszámolók szerint Napóleon inkább azzal szórakoztatta magát, hogy arra ösztönözte a társait, másszanak fel egy piramisra a forróságban, és versenyezzenek, kiér fel elsőként. A győztes a versenyzők legidősebbike, az 53 éves matematikus, Gaspard Monge volt.

Miután az emberei leereszkedtek, Napóleon azt mondta nekik, kiszámolta, hogy a piramisok köveiből egy 3 méter magas falat lehetne építeni, amely körülölelné egész Franciaországot. Monge később újraszámolta, és igazolta, hogy a számítása helyes volt.

Egyiptom után Napóleon Moszkva elfoglalásával is megpróbálkozott, de nem járt sikerrel. Olvasd el az alábbi cikkünket, hogy megtudd, mi történt.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?