Az asantik földje Nyugat-Afrikában található, kiemelt aranylelőhelye a kontinensnek. A területre a britek is szemet vetettek, még Viktória királynő uralkodása idején. De nem csak ez volt az oka, hogy háborút indítottak a ghánai törzsszövetség ellen.
Azt hihetnénk, hogy a királyi trónusok megfelelőek és elegendőek az uralkodók számára. Viktória királynő azonban, hiába volt Nagy-Britannia és Írország uralkodója és India császárnője, egy másik székre is fájt a foga. Az arany zsámolyra.
A viktoriánus időszak nemcsak társadalmi és gazdasági, de politikai szempontból is aranykora volt Nagy-Britannia történetének. A brit gyarmatbirodalom korábban nem látott méreteket öltött ekkoriban, India mellett Afrikában is hatalmas területeket kebelezett be.
Viktória királynő Afrikában indított háborút
A britek által megszállt egyik legfontosabb terület a mai Ghána területén található Aranypart volt, az asantik földje. A terület megszerzése azonban nem ment könnyen a birodalmi hadseregeknek, ugyanis a térségben élő törzsek nem akarták elfogadni az uralmukat. Öt alkalommal is fegyvert fogtak ellenük. Ezek közül az első, egyben a leghosszabb 1823-tól 1831-ig tartott. Sokkal nagyobb jelentőségű volt azonban a már Viktória királynő uralkodása végén, 1900-ban vívott háború volt, amit
az arany zsámoly háborújaként is emlegetnek.
Az arany zsámoly az asanti nép legszentebb ereklyéje, amely a legenda szerint az égből ereszkedett le számukra, s magában foglalja a teljes nép lelkét – az élőkét, a holtakét és a még meg nem születettekét egyaránt.
Háborús jóvátételként követelte a zsámolyt a királynő
Sok csatát követően 1900-ra a terület nagy része brit fennhatóság alá került, a békeszerződésben pedig kötelezték az asantikat jóvátétel megfizetésére is. Amikor ez az összeg nem érkezett meg időben, az angol hadak egyik parancsnoka, Sir Frederick Mitchell Hodgson, az Aranypart kormányzója a törzs vezetője elé tárta követeléseit, a jóvátétel összegén felül pedig az arany zsámolyt is magának követelte. A beszámolók egy része szerint maga akart ráülni, más források viszont úgy vélik, Viktória királynő vágyott az ülőalkalmatosságra.
Bárhogy is legyen, Hodgson követelésével szentségtörést követett el az asanti nép szemszögéből, mivel gyakorlatilag a nép lelkét akarta elragadni tőlük.
Az asantik Nana Yaa Asantewaa anyakirálynő vezetésével a britekre és szövetségeseikre támadtak, de hiába az elszántság, a kezdetleges fegyvereik és a britek tűzerőfölénye miatt hosszú távon bukásra ítéltetett a felkelés. Ugyan Hodgsonék elmenekültek, de még nagyobb erőkkel tértek vissza. Az anyakirálynőt és a felkelés vezetőit 25 évre száműzték a Seychelle-szigetekre, de az arany zsámolyt nem sikerült megszerezniük.
Ha Viktória királynő életéről további érdekességekre is kíváncsi vagy, ezt a cikkünket ajánljuk neked.
