Erre a helyre 100 ezer évig tilos lesz belépni: jó oka van

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Finnországban, az Olkiluoto-sziget alapkőzetében 450 méteres mélységben hoznak létre egy Onkalo nevű létesítményt. Ez lesz a világ első állandó tárolóhelye a kiégett nukleáris fűtőelemek számára, ahová a sugárzás miatt 100 ezer évre tilos lesz a belépés.

Az „onkalo” finn szó egy barlangot vagy üreget jelöl – egy olyan helyet, ami nagy és mély, és nem is tudni, egyáltalán meddig terjednek a határai. Ez igazán találó elnevezése a nukleáris hulladékok tárolására szolgáló létesítménynek, amely kialakításán már több mint 20 éve dolgoznak a helyszínen.

Komoly problémára ad megoldást

Olkiluoto három atomreaktornak ad otthont, amelyek egymás mellett sorakoznak a tengerparton. Az utolsót tavaly állították üzembe, 15 év után az első olyan nyugat-európai reaktorként, amely nukleáris forrásból származó energiát szolgáltat.

Ha egyszer lezárják a nukleáris tárolóhelyet, oda 100 ezer évig tilos lesz belépni
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Néhány percnyi autóútra a reaktoroktól a végéhez közeledik a világ első, kiégett nukleáris fűtőelemek hosszú távú tárolására szolgáló létesítményének építése. Az 1 milliárd eurós költségvetéssel készülő Onkalo átadása legkésőbb a jövő évben történhet meg.

A létesítményt kifejezetten a nagy aktivitású radioaktív hulladékok (HLW) tárolására tervezték. Ezek ugyan elenyésző mennyiséget képviselnek az atomenergia-programok során keletkező radioaktív hulladék teljes mennyiségéhez képest, ám nem véletlenül nevezik őket nagy aktivitásúnak: a radioaktivitás 99 százalékát hordozzák magukban.

A hulladék ebben a formában rendkívül veszélyes a környezetre és az emberi egészségre nézve, ezért el kell szigetelni, amíg radioaktivitása biztonságos szintre bomlik. A bökkenő csak az, hogy

a folyamat józan ésszel szinte felfoghatatlan ideig, 100 ezer évig tart.

Beszédes adat, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) becslése szerint 2016-ra az ideiglenes körülmények között tárolt nukleáris fűtőelemek világszintű mennyisége elérte a 260 ezer tonnát. Nagy részük, körülbelül 70 százalékuk, tárolótavakban, a többi pedig beton- és acéltartályokban található.

A tudósok évtizedek óta küzdenek a nagy aktivitású nukleáris hulladékok ártalmatlanításának kérdésével. Ezek olyan magas sugárzási szinttel rendelkeznek, amely halálos dózisnak számít az emberek számára.

Az ártalmatlanításukra vonatkozó javaslatok között felmerült az óceán feneke alatt való elhelyezés és a világűrbe történő kilövés is. A tudományos konszenzus végül az lett, hogy a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolásának leginkább megvalósítható megközelítése az lehet, ha több tízezer éven át megfelelő geológiai körülmények között, speciálisan kialakított tárolókban helyezik el azokat.

Ez lesz az első ilyen hely a világon

Finnország több mint két évtizede, 2000 decemberében határozta el, hogy a kiégett fűtőelemek semlegesítésére a világon elsőként tartós tárolóhelyet hoz létre. Több helyszín közül végül azért döntöttek Onkalo mellett, mert geológiailag nagyon stabil, kevésbé van kitéve a földrengések veszélyének, kétmilliárd éves alapkőzete ráadásul rendkívül mélyre nyúlik és nagy tömeget képvisel.

A tároló a KBS-3 néven ismert koncepción alapul. Ennek lényege, hogy három gátat hoznak létre a nukleáris hulladék körül: először rézdobozokba helyezik, majd bentonittal, egy különleges vízmegkötő anyaggal veszik körül, végül pedig az alapkőzet mélyén lévő alagutakba temetik el.

Ilyen alagutakba kerülhetnek a nukleáris hulladékok
Fotó: Wikipedia

A folyamat a felszínen lévő kapszulázó üzemben kezdődik. Itt a kiégett fűtőelem rudakat ártalmatlanító tartályokba helyezik, amelyek két részből, egy öntöttvas belső héjból és egy 5 centiméter vastag rézből készült külső héjból állnak, majd fedelet hegesztenek rájuk. A tartályokat lifttel engedik le 437 méteres mélységbe, innen pedig egy robotizált szállítójármű viszi el azokat a 350 méter hosszú lerakodóalagutak (ezekből összesen 90 épül majd) valamelyikébe.

Minden lerakóalagútnak körülbelül 40 függőleges kör alakú lyuk van a padlójában, amelyek mindegyike 8 méter mély és 2 méter széles, így körülbelül 3000 tartálynak van hely. A folyamat utolsó lépéseként a lyukakat bentonittal töltik meg, majd az alagutakat szintén bentonittal és betonnal zárják le.

Idézőjel ikon

A létesítményben összesen 5500 tonna hulladékot fognak ilyen módon tárolni.

100 ezer évig tilos lesz belépni

A létesítményt legkésőbb 2026-ban adják át. Ezután még 100-120 évbe telhet, mire a tároló megtelik. Ezt a legfrissebb becslések a 2120-as évekre teszik. Ekkor Onkalót 100 ezer évre lezárják, hogy a halálos fenyegetést jelentő radioaktív hulladékokat elszigeteljék a külvilágtól.

A létesítmény tervezői igyekeztek minden felmerülő kockázattal számolni, így például azzal is, hogy időközben újabb jégkorszak köszönthet be, amely lefelé nyomhatja a földkérget. Onkalót úgy építették, hogy ezt kibírja.

Gondoltak arra is, hogy a következő generációk, civilizációk figyelmét felhívják a veszélyre, amihez szükség lehet a nyelvi korlátok leküzdésére is, hiszen nem tudhatjuk, hogy évezredek múlva a kommunikáció milyen mederben zajlik majd. Kockázatot jelenthet az is, hogy rengeteg réz és plutónium lesz egy helyen összezárva, ami egyeseket arra sarkallhat, hogy megpróbálják megszerezni. Ez kicsit olyan lehet, mint amikor az egyiptomi piramisokat sírrablók fosztották ki.

Az emberek távol tartására különféle ötletek merültek fel. Egyesek szerint a tájat kellene a lehető legfenyegetőbbé és visszataszítóbbá tenni, míg mások szerint olyan macskákat kéne kitenyészteni, amelyeknek a színe a nukleáris hulladék közelében megváltozik. Mivel a tároló lezárásáig még viszonylag sok idő van hátra, az elképzeléseken még bőven lesz lehetőség finomítani.

Kíváncsi vagy, hogy a nukleáris szennyezésnek milyen hatása lehet az emberi szervezetre? Akkor olvasd el ezt a cikkünket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.