Tényleg a Tisza medrébe temették hármas koporsóban Attila hun királyt?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Attilát, a hunok rettegett fejedelmét hármas koporsóba – egy arany-, egy ezüst- és egy vaskoporsóba – temették valahol a Tisza-vidékén, ahol a folyó kettéágazott: az egyik ágat elzárták, majd a temetést követően visszaterelték, így a sírt hatalmas víztömeggel fedték be. A szertartás minden szemtanúját kivégezték, hogy még véletlenül se derülhessen ki, hol található Isten ostorának végső nyughelye. De vajon mennyi igaz a híres történetből, Attila tényleg három, egymást fedő koporsóban fekszik valahol hazánkban?

Hármas szemfedő vagy három, fémből készült veret?

A 453-ban, valószínűleg a Tiszántúlon elhunyt Attila halálának körülményei sem egészen tisztázottak: a legismertebb verzió szerint a hun fejedelem a nászéjszakáján orrvérzést kapott, majd részeg kábulatában belefulladt a saját vérébe, mások úgy vélik, nyelőcsővisszér-betegség következtében kialakult belső vérzés végezhetett vele, míg a legvadabb teória azt tartja, hogy germán felesége, Krimhilda mérgezte meg.

Attila, a hunok királya (1923-as ábrázolás)
Fotó: GraphicaArtis / Getty Images Hungary

Bármi is legyen az igazság, a rettegett hadvezér temetésének körülményeit Jordanes VI. századi osztrogót történetíró örökítette meg A gótok eredetéről és tetteiről című krónikájában: tőle származik a hármasság, a folyómeder és a szertartáson jelen lévők lemészárlásának motívuma, azonban egyik sem úgy jelenik meg az elbeszélésben, ahogyan a későbbi korok (félre)értelmezték őket. Jordanes szerint Attilát három – arany, ezüst és vas – szemfedővel helyezték örök nyugalomra, koporsókról szó sincsen, és folyómeder helyett sírhalom szerepel; az elterelt folyó motívuma ugyan megjelenik a krónikában, de nem Attila, hanem egy másik uralkodó, Alarik vizigót király temetése kapcsán említi a szerző.

A történészek ugyanakkor kételkednek benne, hogy a gót uralkodót csakugyan így temették el, a híres személyiségek és kincseik folyóba temetése ugyanis számos ókori forrásban megjelenő vándormotívum, inkább meseszerű elem, mintsem ténylegesen ismert szokás. A szemtanúk halomra gyilkolása – nehogy bárki megtalálhassa a sírt és az abban rejlő kincseket – Alarik és Attila temetése kapcsán is megjelenik a krónikában.

Jókai és Gárdonyi felelősek a legenda elterjedéséért

Németh György történész szerint a hunok egyáltalán nem temetkeztek hármas koporsóba, és fémkoporsókat sem használtak, a mongol hagyomány szerint fakoporsóban hantolták el halottaikat, így valószínűsíthető, hogy Attila földi maradványait is fából készült koporsóban helyezték a földbe, melynek esetleg a veretei voltak három különféle fémből. A temetést végző szolgák megölésével kapcsolatban semmi biztosat nem tudhatunk, hasonló eljárás azonban létezett az ókori Kínában, a hunok pedig jól ismerték a kínaiak szokásait.

A ma ismert legenda valójában csak a 19. században, a népnemzeti mozgalmak felfutásakor és a nemzeti identitás keresésének időszakában vált ismertté és népszerűvé – írja Hahner Péter történész –, többek között Jókai Mór A magyar nemzet története regényes rajzokban című, 1854-es művének köszönhetően. Jókai tényként kezeli a hármas koporsós, Tisza medrébe történt temetést és a szolgák lemészárlását, és Gárdonyi Géza fél évszázaddal később, 1902-ben megjelent regénye, A láthatatlan ember is így mutatja be a hun fejedelem utolsó földi útját – ezek és más hasonló művek népszerűségének tudható be, hogy még ma is sokan kételkedés nélkül elhiszik a mendemondát.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.